Fraternity-Testvériség, 1964 (42. évfolyam, 1-12. szám)
1964-02-01 / 2. szám
V TESTVÉRISÉG IP ILeUl----AZ AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUS EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA Szerkesztik az Egyesület központi tisztviselői XLII. Évfolyam 1964 FEBRUÁR 2. szám J. F. KENNEDY EMLÉKÉRE Tőlünk térben nagyon távol, Határon túl s Óceánon, Más koreszmék frontja mögött, Arlingtonba elköltözött. Riadt szivünk Érte dobog, Kiért szóltak a gyászdobok, Kürtök, ágyuk s lélekharang, Miserere s orgonahang. “Kennedy nincs!” E hír végső. — Legnagyobbak közül épp Ó? — Kor vezére s ideálja! Lét és idő felett áll ma . . . Vesztettünk mi, magyarok is; Keleten is, Nyugaton is. Férjet, Apát — Ti —- s Elnököt; Reményt — mi — sok veszély között: Hogy lehet még béke jogos, Mely senkinek kárt nem okoz; Győz biztosan, simán, könnyen Pusztuláson s véren-könnyön . . . Vele ez is emlékké lett?! . . . S mégis tovább megy az élet. E gaztettől megborzadva Léptünk át egy uj korszakba. Magyarország KISS PÁL Kennedy elnök tragikus halála mélyen megrendítette a vasfüggönyön túl élő nemzetek tagjait is. Magyarország népe különösen szivére vette a gyászt. — Ennek egyik bizonyságaként érkezett be hozzánk az itt közölt vers is. — Sz.
