Fraternity-Testvériség, 1964 (42. évfolyam, 1-12. szám)
1964-08-01 / 8. szám
14 TESTVÉRISÉG EGY POLGÁR: EGY SZAVAZAT A demokrácia lényegét ez a mondat fejezi ki a legvilágosabban. A Legfelsőbb Bíróság szükségesnek tartja azonban, hogy ennek az alapelvnek teljes érvényesülését követelje mindenütt az Egyesült Államokban. Itt, ahol a politikai demokráciát régóta természetesnek tartjuk, meglepőnek látszik, hogy a Legfelsőbb Bíróság közbelépésére volt szükség. A tény azonban az, hogy az “Egy polgár: Egy szavazat” elve sok helyen elhomályosult és elmosódott. Az eredetileg elsősorban földművelő nemzetnek egyenletesen megoszló népessége, idővel a városokban tömörülő ipari társadalommá alakult át: a városok lakossága erősen megszaporodott, a vidéké csökkent. Ez a változás azonban nem történt meg a törvényhozói testületekben, sem az állami, sem a szövetségi vonalon. A kongresszus képviseloházának tagjait a népesség arányában kellene megválasztani az amerikai alkotmány értelmében, de a vidéki területek, a régi beosztásnak megfelelően, eddig több képviselethez jutottak, mint a városiak. Az állami törvényhozások és a kongresszus is, elhanyagolták a választói területeknek a revízióját, a népesség eltolódásának megfelelően, igy megtörténik, hogy a városokban élő szavazók is csak annyi képviselőt választanak, mint a vidéki kerületek, ahol pedig sokkal kevesebben laknak. A vidéki szavazóknak tehát többet ér a szavazata, mint a városiaknak. Ezt az igazságtalan helyzetet orvosolni lehetne, ha a tízévenként megtartott népszámlálás adatainak megfelelően, a választói kerületeket újra osztanák be. Ez azonban nem mindig történt meg és a városok szavazóinak gyakran nem állott módjukban változtatni a helyzeten, mert kisebbségben voltak a képviselőházban. Két évvel ezelőtt azonban a Legfelsőbb Bíróság már kimondotta, hogy a szövetségi bíróságokhoz panasszal fordulhatnak a választók, állami képviselőik számának a felemelése végett. E határozat logikus következménye volt a jelen döntés, mely szerint az összes választói kerületek lehetőleg egyforma számú szavazót foglaljanak magukba. Minden polgár szavazata egyforma értékű legyen tehát a választások alkalmával. A döntés szerint az alkotmány szövegezői már eredetileg is leszögezték az “Egy polgár: Egy szavazat” elvét. Ennek az elvnek érvényesülnie kell akkor is, ha a vidéki kerületből időközben városi kerület lett. A. C. N. S.
