Fraternity-Testvériség, 1964 (42. évfolyam, 1-12. szám)
1964-08-01 / 8. szám
8 TESTVÉRISÉG AZ ALKOTMÁNY MEGSZÜLETÉSE A filadelfiai állami székház előtt, 1787-ben egy meleg nyári napon, a munkások azon fáradoztak, hogy a macskaköveket homokkal fedjék be. Megmagyarázták, hogy azért van erre szükség, hogy a székházban tanácskozókat a társzekerek dübörgése ne zavarja. A delegátusok türelme már fogytán volt ugyanis. Ötvenöt kiküldött volt jelen a korábbi angol gyarmatok képviseletében és négy hónapig — májustól szeptemberig —• húzódott el, amig az uj köztársaság formájában és alkotmányában megállapodásra jutottak. A gyarmatok már tizenegy évvel azelőtt, 1776-ban kiáltották ki függetlenségüket az angol birodalomtól, a világtörténelem egyik legnevezetesebb okmányának aláírásával, amely ékesen szóló szavakkal irta körül az általános emberi jogok fogalmát, úgy ahogy azt a 18-ik században ismerték. Minden ember egyenlőnek született; mindenkinek elidegeníthetetlen jogokat adott a Teremtő. A népek e jogok biztosítására kormányokat szerveztek, amelyek hatalmukat a néptől nyerik. Az alkotmány célja többek között az volt, hogy jogrendet, tulajdonjogokat biztosítson a természetes emberi jogok korlátozása nélkül. Hogyan lehet mindezt összegyeztetni? Egyesek azt állitják, hogy a két filozófia között ellentétek vannak, de a tény az, hogy majdnem ugyanazok a férfiak dolgozták ki az alkotmány szövegét, mint akik a Függetlenségi Nyilatkozatot szerkesztették. Ezek meg voltak arról győződve, ami a legtöbb embernek ma is a véleménye, hogy rend és tulajdonjog fenntarthatok az általános emberi jogok sérelme nélkül. Az eszményeket a Függetlenségi Nyilatkozat fektette le, a formát az alkotmány adta meg azzal, hogy a képviseleten alapuló demokráciát hívta életbe és a hatalom három ágra való megosztását irta elő: a törvényhozói, végrehajtói és birói hatalom egymást ellenőrző rendszerét. Amerika népe fellázadt az angol király, a miniszterei és a kormányzói ellen, nem csoda ha bizalmatlan volt az uj végréhajtó hatalommal szemben is. A gyarmatokon belül a törvényhozás volt a legfőbb hatalom. Miért nyugodjanak hát bele, hogy az országos elnök központi hatalmat tartson a kezében. A tárgyalás egyességgel ért véget. Az elnök a törvényhozói hatalom szabályai alá van vetve, még nemzetközi megállapodásai és kinevezései is a szenátus jóváhagyásától függnek, de az el
