Fraternity-Testvériség, 1963 (40. évfolyam, 1-12. szám)
1963-03-01 / 3. szám
TESTVÉRISÉG 5 vatalból, elláttam a Bethlen Otthon elnöki tisztét is. Ennél az intézményünknél tisztikarunk részéröl az Igazgatóságban mellettem ellenőrünk is megbízatást teljesít. A gyűléseken ott is jelen voltunk, a ránk eső munkát elvégeztük s hadd tegyek itt említést arról, hogy elismeréssel adózhatunk az Igazgatóság többi tagjainak, névszerint: Szőke István, Galántay Jenő, Fürjész (Furgess) Béla lelkészeknek és Fiók A. Aladár jogtanácsosunknak, akik értékes közreműködésükkel az évet eredményessé s a munkát harmonikussá tették. Külön kell kiemelnem Daróczy Sándor igazgató áldozatos munkáját és Csia Kálmán felügyelő odaadó működését. Végezetül pedig hálás köszönetemet fejezem ki úgy tiszttársaim, mint Vezértestületünk tagjai, hivatalnokaink, szervezőink s osztály-tisztviselőinkkel szemben, akik egy nem épen könnyű esztendő munkájában jóakarata segítségemre voltak. BORSHY KEREKES GYÖRGY MAGYAR CSER KÉSZ JAMBOREE AUSZTRÁLIÁBAN Harminc viharos esztendő telt el az 1933-ban megrendezett gödöllői cserkész világjamboree óta. Az emigrációban működő magyar cserkészek között elsőkként a hazától legtávolabb élő csapatok emlékeztek meg a nagy eseményről. Ausztráliában, a Victoria állambeli Warrandyte mellett rendezett emlékjamboreen 1963 január 2. és 10-ike között 150 magyar cserkész és leánycserkész vett részt Sydneyből, Perthből és Melbourne- ből. Alapos előkészületek után került lebonyolításra a “jámboré” fénypontja, a “Magyar Jamboree Kupa-verseny”, amelyet a perthi 53. számú Hunyadi cserkészcsapat fiuőrse nyerte meg, miután a versenyen bemutatta, hogy minden cserkésztudnivalóhoz kiválóan ért. A verseny megszervezése Tasnády Rudolf csapatparancsnok érdeme. — A tábor az ausztráliai magyar élet komoly sikerű eseményeként is elkönyvelhető: ilyen tömegű, százat meghaladó magyar csoportot eddig csak a cserkészet mozgatott meg az egész kontinensre kiterjedő közös programmal. PÁL Y ADIJ-NYERTES KÖLTŐ A st. louisi Magyar Művelődés Barátainak intézőbizottsága és a bírálók megállapították, hogy az 1962-es ST. LOUISI MAGYAR IRODALMI DÍJRA beküldött hat pályamunkából az előirt feltételeknek két kiadott mű felelt meg. A bizottság a 100 dolláros dijat Csighy Sándor new orleansi magyar költő: “Tűzmadár” c. verskötetének ítélte és azt a március 16-i Szabadságvacsorán nyújtja át a nyertesnek. Ft. Szelényi Imre: “Világosságom a világon” c. kitűnő müvét a bizottság megvásárolta, azt dicsérő elismerésben részesítette és az illusztris szerzőt a társaság tiszteletbeli tagjává választotta.
