Fraternity-Testvériség, 1963 (40. évfolyam, 1-12. szám)
1963-12-01 / 12. szám
TESTVÉRISÉG 5 DÓZSA GYÖRGY UNOKÁJA MUTATVÁNY V AT AI LÁSZLÓ “AZ ISTEN SZÖRNYETEGE” CÍMŰ ADY TANULMÁNYÁBÓL Ady nemcsak jellemezni, hanem formálni is akarta a magyarságot. Múltja és jelene mellett a jövője is érdekelte. Meg akarta változtatni a jellemét, sőt a jellemet sugárzó alkatát. Minden áron változtatni akart a sorsán. Tragédia helyett megoldott és elrendezett életű népet szeretett volna látni. Természetesen itt sem volt opitimista, nem hitte, hogy egy-két reformgondolattal meg lehet változtatni egy népet. Különösen a magyart. Tudta, hogy csak velőkig, atomokig ható változás formálhatja újjá a magyar alkatot, s csak ennek nyomán bontakozhat ki megváltozott sorsa is. Teljes európai, sőt világszemlélettel nézte a magyarságot, s igyekezett bekapcsolni a mai érvényes emberi valóságba. Sőt ezen túlmenően a jelenségvilág mögötti szférából a vátesz titkos divinációjával nyúlt hozzá a sorsához. Kezdettől fogva hirdette: “másképpen lesz holnap”. “Uj lángok, uj hitek, uj kohók, uj szentek” kellenek, tehát tökéletesen uj élet. Nem egy pár ügyes és szükséges gyakorlati változtatást akart, hanem csak a krisztusi, vagy sátáni mértékkel mérhető tökéletesen újat. Ezeknek az uj lángoknak, uj szenteknek a nyomán halálos kínban megváltozik a magyar alkat és megfordul a magyar sors. Ha viszont nem jönnek, újra a semmi ködébe hull a nép élete. Uj lángok, uj hitek, uj kohók, uj szentek, Vagy vagytok vagy ismét semmi ködbe mentek. Vagy lesz uj értelmük a magyar igéknek, Vagy marad régiben a bus magyar élet. (Fölszállott a páva) Szerinte nem a felismert alkat irányába kell haladni a magyar életnek, hanem a valóság megragadása felé. Ez a legnehezebb követelmény. Egyáltalán, meg lehet-e változtatni egy népnek az alkatát? S ha valamilyen radikális utón ez meg is történik, azonos marad-e saját magával? Döntő és kínos kérdések, de — Ady látása szerint — a megújulás a cél, nem pedig a magyar jellemnek önmagában való megismerése. A kettő szerencsés esetben együtt járhat, néha azonban akadályozza egymást. A felismert magyar alkat, a felszín halálos és sokszor nevetséges eltorzulásán túl, a mélységben is végzetes sorsot rejteget magában. Éppen azért nem a fel