Fraternity-Testvériség, 1963 (40. évfolyam, 1-12. szám)
1963-12-01 / 12. szám
V TESTVÉRISÉG® ISE AZ AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUS EGYESÜLET HIVATALOS LATJA Szerkesztik az Egyesület központi tisztivselői XLI. Évfolyam 1063 DECEMBER 12. szám BEKÖLTÖZTÜNK 1963 december 7-én, szombaton, kivételesen szép napsütéses időben beköltöztünk az uj “Kossuth Ház”-ba. Kora reggeltől késő délutánig jártak a szállitó kocsik a New Mexico Avenue-ra, amig értékes rakományukat az uj helyiségbe áthordhatták a Dupont Circle Buildingböl. Tisztikarunk és hivatalnokaink valamennyien ott voltak jövendő szobáikban, hogy az elhelyezkedésnél segítsenek, sőt néhányuk vasárnapi pihenőjüket sem sajnálta, hogy hétfőn már mindenki az asztalánál végezhesse szokásos munkáját. Nem mi, hanem szakértő látogatók mondják, hogy a mi Kossuth Házunk egyike a főváros legszebb és legtisztább stilusu épületeinek s úgy impozáns kőoszlopos külseje, mint szépen beültetett előkertje valóban dísze annak a város-résznek, amely környezi. Nem palotának szántuk, hanem hivatali központnak, de palotának is beillenék bárhová. Büszkeségünk azonban nem ez, hanem az a körülmény, mi szerint magyar verejtékből, magyar műépítész, magyar vállalkozó, magyar kertész munkájával építhettük meg — magyaroknak. Ebben a boldogító tudatban vettük át a ligonieri uj “Öregek Házáé’-nak felavatása utáni második esztendőben ezt az uj alkotást, amely újabb tanúbizonysága népünk sohasem lankadó alkotó erejének. Lehet, sőt bizonyos, mások többet és nagyobbat is alkottak itt, nehezebb körülmények között azonban aligha bármely népcsoport is. Hatvanhét esztendő alatt, mondhatjuk, kezdeti centekből növekedett anyagi erőnk annyira, hogy saját terveink szerint saját hajlékban végezhetjük azt a testvérsegitő munkát, amely 1896 óta annyi özvegynek, árvának, öregnek enyhítette meg sorsát. Amikor pedig idáig elérhettünk, nem a dicsekvés szólalt at j a meg ajkunkon az öröm hangjait, hanem az alázatos hálaadás Annak, Aki a növekedést adja, a Mindenható Istennek, Akinek kegyelmi ajándékából a mustármagnyi hit is diadalmaskodhatik a legnagyobb akadályokon is. Övé egyedül a dicsőség! Es ha Vezértestületünk a jövő év márciusában tartandó gyűlése hivatalosan is egyesületi birtokba vette az uj épületet, igaz szeretettel fogadjuk majd ott “Memorial Day”-n úgy Egyesületünk tagjait, mint azt a magyarságot, amelynek nem közömbös az, hogy van egy uj “Kossuth Ház” az ország fővárosában.
