Fraternity-Testvériség, 1963 (40. évfolyam, 1-12. szám)
1963-11-01 / 11. szám
16 TESTVÉRISÉG — Tisztelem édesapádat, mond meg neki, hogy a földesi biró jónak találta mind a kettőt, nem tudna, de nem is akar azok között különbséget tenni. Küldje abból, amelyikből akarja. Sütés-főzés a szekerek mellett. Előkerültek a jó hazaiak, sonka, kolbász, pecsenye, kalács, pogácsa, főbiró uram még a virsliárust is odaparancsolta hajnaltájban. Sűrűn járt-kelt a taliga a demizsonokkal a kollégium udvara, meg a kocsma közt, felverte az éneklés a környéket, annak csak a hajnal vetett véget, amikor a főbiró, meg a bajomi deputátusok elmentek Lókodi uramhoz kifizetni a számlát . . . Már ebből több nem szivárgott ki, csak annyi, hogy az egyik bajomi komának Mezei Sanyinak a vásáron lett volna esedékes uj csizma, de a telet bizony csak a régiben húzta ki igy allegálván: — Nem is olyan rossz ez a tavalyi csizma, mint gondoltam. Majd vesz másikat édesapám a tavaszi vásáron, most másra kellett a rávaló. Hát a rávaló bizony megevődött, meg még inkább . . . megivódott. Balogh nagytiszteletü ur ezen okulva máskor nem is nyitotta meg a Pieridák berkeit a profánum vulgusz előtt, akik között a földesi bírót úgy könyvelte el, mint magát a földreszabadult pokolbeli sátánt . . . ★ ★ ★ ★ ★ ★ ★ ★ ★ DR. SZÁNTHÓ JÓZSEF ÁLDOTT KARÁCSONYT ÉS BOLDOG UJ ESZTENDŐT KIVAN olvasóinak a “Testvériség”
