Fraternity-Testvériség, 1963 (40. évfolyam, 1-12. szám)
1963-11-01 / 11. szám
TESTVÉRISÉG 9 (Mutatvány BÚCSÚ a szerző legutóbb megjelent verses kötetéből) Határ és drót és őrtorony; a fákon őszi bánat, s én egykedvűen hallgatom a gágogó libákat, amelyek még az osztrák részen cibálják szét a csöndet. Határ és drót ... itt jöttem régen, se megbánás, se könnyek. Az utakat a gyep benőtte, de nincs is vissza ut már, és jussod nincs a régi földre, ha egyszer elfutottál. Mert közben már mindenki más lett, hisz minden élet titka a változás . . . Ezért itt állj meg, s fordulj békében vissza. JOGFOLYTONOSSÁG Minden sebem csak rajtam mélyül, neked más kínok fájnak egy arcot tartunk önmagunknak s egy mást a nagyvilágnak. A pusztulás megoszthatatlan, még akkor is, ha mondható, de nemcsak a te sáncaidat rombolta szét a torz való. A város nélküled sem ül le jöttödre várni némán, ha csak magad kívánod látni, könnyes szemmel ne nézz rám. Ne panaszold, hogy Pest azért más, ne kérdezz fázva, félve! A megszököttnek egy joga maradt: a szenvedése. Becs, Ausztria KANNÁS ALAJOS
