Fraternity-Testvériség, 1963 (40. évfolyam, 1-12. szám)
1963-09-01 / 9. szám
TESTVÉRISÉG 15 A SÍRKŐ Irta: Szabóné Lévay Margit A monumentum talán az egyetlen, melynek felállítását minden kultur nemzet gyakorolta ősidők óta. Kőfaragók, szobrászok műremekeit csodáljuk századokra visszamenőleg egy-egy monumentumban. Ezek az emlékkövek sugalmazták a keresztyénkorszakban a sirövek felállítását, egy-egy szerettünk emlékének ilyenképeni megörökítését is. A pogány-korszak különféle isteneit imádó vagyonosai mausoleumokat, kriptákat építtettek szeretteik és önmaguk számára, illetve emlékük megőrzésére; a szegényei pedig elhamvasztották vagy hegytetőkre, erdő szélekre tették halottaikat, kitéve az elemek és a vadállatok pusztításának. Izráel prófétái és főpapjai állították az első Emlékköveket, nem a halottak, hanem az Élőisten dicsőítésére. Valahányszor meghallgatta az Ur a könyörgésüket, teljesítette kérésüket — Emlékkövet állítottak az Ur tiszteletére. Nevezhető Hálaadás kövének is, mivel Isten iránti hálaadásukat örökítették meg benne. Sámuel próféta Mispa és Sém között állított fel Emlékkövet és “Eben Háezer”-nek nevezte. “Mindeddig megsegített minket az Ur!” — rebegte hálaadását Izráel népe élén. Jákob kőre hajtott fejjel láta álmot és hallá az Ur ígéretét: “Veled vagyok, hogy megőrizzelek téged valahová menéndesz . . . el nem hagylak téged mig be nem teljesítem, amit neked mondtam.” És mikor felébrede reggel, vévé Jákob a követ, mely a feje alatt volt, “és oszlopul állitá fel azt és olajat önte annak tetejére”, mert az Ur volt azon a helyen — mondá — s elnevező a helyet Béthelnek. Józsué szintén köveken át kapja az Ur oktatását, mikor által vezető népét a Jordánon. — Vegyetek magatokhoz egy-egy férfiút a tizenkét nemzetségből — szóla az Ur Józsuának —■ és mindegyik vegyen fel egy-egy követ a Jordán közepéből, “arról a helyről, ahol bátorsággal állanak a papok lábai és vigyétek át azokat magatokkal és tegyétek le, ahol megszálltok.” És úgy tevének, ahogy az Ur mondotta. És tizenkét kőből oltárt épite Józsué a Jordán közepén, ahol száraz lábbal mentek át és vitték a frigyládát keresztül a folyón, és mikor átértek vele, vette Józsué a tizenkét törzs fejénél lévő tizenkét követ és Gilgálban, Jérikónak keleti
