Fraternity-Testvériség, 1963 (40. évfolyam, 1-12. szám)
1963-09-01 / 9. szám
TESTVÉRISÉG 7 III. HŰSÉGES DAJKA Sok bíráló szó hangzik ma el a gyermekek és fiatalok modor- talansága és rosszasága miatt, még több elitélő szót hallunk a kiskorúak bűnözése miatt. Vájjon a vádló és biráló szó elhangzása előtt feltesszük-e a kérdést, hogy ki a hibás és ki a felelős azért, hogy a mai gyermekek viselkedése, modora nem olyan, amilyennek mi szeretnénk hogy legyen? Ha közelebbről megfigyeljük a mai felnőttek és szülők életét úgy a családi, mint a társadalmi élet terén, könnyen megállapíthatjuk, hogy a fő oka annak, hogy a mai gyermekek életcél nélkül, modortalanul élnek elsősorban a szülők hibája és pedig azoké, akik keveset foglalkoznak gyermekeikkel, akik nem érnek rá gyermekeiket nevelni vagy neveltetni. Ha visszagondolunk a háborúk előtti békés Magyarországra, annak kitűnő iskoláira, melyeknek tanitói arra törekedtek, a szülők segítségével, hogy tiszta erkölcsű, becsületes és tiszteletet adó gyermekeket neveljenek a nemzetnek, akkor meglátjuk azt az igazságot is, hogy ma végtelenül sok a tudás, de végtelenül kevés az erkölcsi tartalom. Valóban az a mi szerencsétlenségünk, hogy a repülőgépek, a tengeralattjárók, a csodálatos légürbe való utazás, felfedezésének bámulatot keltő eredményeinek csodálatában a lelki és szellemi élet kiműveléséről megfeledkeztünk. Ha gyermekeinkkel együtt élni akarunk egy szép és boldog életet, akkor ezt a mulasztást kell jóvá tennünk. Büszkén teszek bizonyságot arról, hogy az Amerikai Magyar Református Egyesület a magyar egyházakkal együtt minden időben hűséges dajkálója volt a magyar gyermeknek, ifjúnak. Lelki- pásztoraink, tanítóink a legnemesebb eszmények szolgálatára irányították és buzdították azokat a gyermekeket, akiket a szülők felvittek, vagy küldtek iskoláinkba. A ligonieri Bethlen Otthon vezetőségének dajkáló, gondoskodó szeretete, jóra intő biztatása országszerte fclemelően képviseli a magyar élniakarást. Magyar szülők és nagyszülők! Hadd emlékeztessek mindenkit arra, hogy ma és itt Amerika szabad földjén egy nagyon komoly, erkölcsi szempontból felséges kötelesség előtt állunk. Ott állunk, hogy magunknak kell hűséges áldozattal külön gondoskodnunk gyermekeink, unokáink vallásos és erkölcsös neveléséről és neveltetéséről. Ha szeretjük gyermekeinket, ha minden áldozatra kész vagyunk értük, ha nem tudjuk elnézni éhségüket, betegségüket: tudnánk-e
