Fraternity-Testvériség, 1963 (40. évfolyam, 1-12. szám)

1963-05-01 / 5. szám

TESTVÉRISÉG

15

atrocitások egész sorozatát követték el déli polgártársaikkal szemben. A széthullástól megmentett Unió arcán a befejezetlen háború nehezen gyógyuló gennyes sebet hagyott.

Lincoln volt az egyetlen ember, aki kivezethette volna nemzetét a meg nem értés háborgó tengeréről az őszinte megbékélés és bizalom csendesebb vizeire. Második elnöki beiktatásán elmondott beszédében egy próféta emelkedettségével és jövőbelátásával irta elő az egyetlen kivezető utat:

“Fejezzük be a nagy munkát, amibe belesodródtunk, nem táplálva rosszindulatot senki iránt, de irgalmasságot gyakorolva mindenkivel; határozottan kiállva az olyan igazság mellett, amit az Ur láttat meg igaznak velünk; kötözzük be a nemzet sebeit; gondoskodjuk azokról, akiknek meg kellett vivniok a csatákat, és özvegyeikről, és árváikról. Tegyünk meg mindent egy igazságos és tartós béke elérése és fenntartása céljából magunk között és minden más nemzettel is.”

De akiben ennyi emberi nagyság és államférfim bölcsesség volt, aki egyedül lett volna képes “bekötözni a vérző nemzet sebeit” nem maradt életben az emberfeletti munka elvégzésére. 1865 április 14-én a Ford Szinház előadásán egy háborodott elméjű déli színész, Booth John Wilkes, revolverlövéssel kioltotta nemcsak az Egyesült Államok, de a világtörténelem egyik legnagyobb emberének életét.

Isten célj ai kifürkészhetettenek.

Az emberek által céltalannak mondott háború is szerves része volt a mindenséget átfogó- és a világegyetem történéseit előíró hatalmas tervének. A négy éves vérfürdőből és az évtizedekig tartó belső vajúdásból a világ egyik uj óriása emelkedett ki, óriáshoz illő feladat elvégzésére.

(Vége)

i