Fraternity-Testvériség, 1963 (40. évfolyam, 1-12. szám)

1963-04-01 / 4. szám

TESTVÉRISÉG 9 tásai soi’án, merre terül el az az ezer holdas földdarab, amit Kossuth Lajosnak adományozott Texas, annakidején még mint önálló republika. Továbbá, hol van a Nueces folyó mentén az az egykori “Sirmező”, ahol Kossuth megbízottja, Ujházy László végül megtelepedett és szinte nyomtalanul eltűnt a texasi távol­ságok végtelenjében. Érdekes, sok szempontból drámai erejű adatok várnak itt kihámozásra. Annál inkább mert hiszen Petőfi Sándor és Tompa Mihály jóbarátja, Kerényi Frigyes (akik mintegy versengve hár­masban Írtak költeményt a vadregényes “Erdei lak”-ról, mely mindörökre a magyar költészet gyöngyei közé tartozik) — Ke­rényi szintén Kossuth eme kíséretéhez tartozott. Iowa államban (ahol Kossuth megye is van, melynek az Amerikai Magyar Szö­vetség kezdeményezésére magyar a címere), Davenport közelében New Buda kerület neve őrzi e pionír telepesek küzdelmeinek em­lékét. Innen vitte magával, ki tudja mi által indíttatva, hitvese hült hamvait Texasba Sáros vármegye egykori főispánja, az el­nyomatás elől kimenekült Ujházy László . . . Egy hét leforgása alatt, tekintettel a nagy távolságokra, könyvtárakban sem lelhet az ember mindjárt aranyrögöt. Talán a legközelebbi alkalommal a most felkeltett érdeklődés a helyi “falukutatók” közreműködése révén meghozza a kívánt gyümölcsöt. Akkor végül tisztázódik majd megannyi, rég feleletre váró kérdés, többek között: hogyan és miként morzsolódott fel a végeláthatat­lan pusztaság perzselő napfényében a nyugatra húzódott akkori emigráció. Pedig lelkes lendülettel igyekeztek ők is, amint azt a “Magj'ar Számüzöttek Lapja” 1853-ban megindul újság hasáb­jaiból, főleg Kornis Károly szerkesztő cikkeiből megállapíthatja az akkori szabadságharc és következményeinek érdeklődő kutatója. Ha magyar kopjafákat nem is leltem texasi ténfergéseim során, megismerkedhettem sok olyan amerikaival és néhány honfi­társunkkal, akiket 1956 óta jobban érdekel népünk kálváriája, mint valaha. Megtudtam azt is, miért szállott le a Kongresszus elnöki emelvényéről néhai Sam Rayburn, valahányszor magyar­barát interpelláció hangzott el a washingtoni, országos törvény- hozásban. No meg miért tiltakozott oly hévvel Omar Burleson texasi képviselő az ellen, hogy a hét évvel ezelőtti nemzeti fel­kelést az Egyesült Államok^ akkor, a világtörténelem ritkán adódó nagy pillanatában, legcsekélyebb mértékben is megsegítse. A magyarázat egyszerű és ránk, az amerikai politikába oly nehézkesen belekapcsolódó magyarokra nézve: tanulságos. Úgy

Next

/
Oldalképek
Tartalom