Fraternity-Testvériség, 1962 (40. évfolyam, 1-12. szám)
1962-08-01 / 8. szám
2 TESTVÉRISÉG felekezetitek “államvallás” jellege volt a többi létező egyházakkal szemben. Az állam ezt az egy felekezetet anyagilag támogatta, jogait törvényesen biztosította és a többi keresztyén egyház illetve felekezet működhetett, de mindezen jogok, előnyök és támogatás nélkül. A tizennyolcadik század végén Európában mindenütt hivatalos államegyházak voltak s azokkal szemben a kisebbségi egyházakat hol megtűrték, hol elnyomták, hol teljességgel kiirtották. Az amerikai alkotmányiról ezeket a visszaéléseket kiküszöbölni akarván: minden vallás szabadságának a jogát akarták biztosítani. Tehát nem Istent, imádkozást, vallásos nevelést kirekeszteni a nemzet és a társadalom életéből, hanem azt a nemes elvet, hogy a szabadság és függetlenség hazájában mindenki olyan egyházhoz tartozzék vagy ne tartozzék, amelyikhez akar és az állam egyik felekezetet se részesítse előnyben a többivel szemben. Meg kell mondjuk, hogy ennek fényében a Legfelsőbb Bíróság legutóbbi döntése éppen azért sérti meg az alkotmány igazi értelmét, mert a “ vallást alanság” (szekulárizmus) követőit, az amerikai nemzet és társadalom egyik kisebbségét, határozottan előnyben részesíti a keresztyén, zsidó és mohamedán vallások követőivel szemben. A történeti vallások mindegyike megegyezik abban, hogy Isten és imádkozás elválaszthatatlan a gyermekek nevelésétől. Azok, akik Istent nem hisznek s nem imádkoznak, teljes szabadsággal tehetnek igy, de a maguk gyakorlatát nem erőszakolhatják rá katholikusokra, protestánsokra és zsidókra, ami éppen akkor történik meg, amikor az alkotmány neutrális értelmezése folytán: egy nemzet állami alsó és középfokú iskoláiban imádság meg nem engedett lesz, Isten nevét kimondani nem szabad és az a Biblia, melyre ennek az országnak szabadsága, függetlensége és igazi ereje épült fel teljességgel száműzendő a gyermekek állami neveléséből. Véleményünk szerint teljességgel helytelen az alkotmánynak az a magyarázata, amely végső fokon a vallás-nélküliség meggyőződését előnyben részesíti a vallásos hithez ragaszkodó állampolgárok felfogásával szemben. De gyakorlatilag is helytelen ez az elv, mert minden területe az életnek, amely ifjú nemzedékek jövendőjében döntő jelentőségűvé lehet, szerves része kell legyen az állami iskolák tanítási anyagának. Egyház, vallás és erkölcs az emberiség kultúrájának egy olyan hatalmas területe, hogy azt egyszerűen nem lehet leírni, mint alkotmányba ütköző tananyagot a jövő amerikai
