Fraternity-Testvériség, 1962 (40. évfolyam, 1-12. szám)
1962-05-01 / 5. szám
TESTVÉRISÉG 17 Lee előtt a rendkívül veszedelmes helyzetkép csak körülbelül április 27-ike táján vált világossá. Ahelyett azonban, hogy Hooker elgondolását magára engedte volna erőszakolni, had- vezéri pályafutásának talán legfényesebb fegyvertényével magához ragadta a kezdeményezést s a hadiszerencsét még egyszer Dél oldalára kény- szeritette. A hátában garázdálkodó északi lovasság és a Chancellorville területére átcsoportosult északi erők kitapintására J. E. B. Stuartot küldte legendás hirü lovassága élén. Early vezérőrnagyot 10,000 gyalogossal a Richmond felé vezető fő előnyomulási irány védelmére hagyta hátra, maga pedig hadserege többi részével Hooker főereje ellen fordult. Ezt a csoportot is azonban hallatlan merészséggel megosztotta, 26,000 emberét Jackson vezetésével Hooker déli szárnya ellen irányította erőltetett menetekben, maga pedig egyenesen nyugati irányban támadt a Chancellorvillet elért északi zöm ellen. Május elsején került sor az első összecsapásra Jackson utóvédje és az egyik Ohio-i ezred között, melyet az északiak első győzelmükként jelentettek. Még aznap éjjel azonban Jack- son fergeteges támadással sodorta Észak felé a mit sem sejtve táborozó és vacsorázó yenkiket. Az éjszaka folyamán érte Délt első nagy személyi vesztesége: Jacksont az éjszakai harcokban keletkezett zür-zavarban saját emberei lőtték le tévedésből. A május 6-ig elhúzódott csata alatt megfelelő ellenintézkedések megtételével Hookernek számos alkalma lett volna a siker kicsikarására, de amilyen sok találékonyságot mutatott hadserege előkészítése és alapvető haditervének kidolgozása terén, épen olyan gyámoltalannak és határozatlannak bizonyult a harcban való vezetés alkalmával. Végül is a mesterien vezetett déliek meg-megujuló támadásai elől seregét északi irányban nagy veszteségek árán kivonta. Dél a keleti arcvonalon ismét lélegzethez jutott. (Folytatjuk)
