Fraternity-Testvériség, 1962 (40. évfolyam, 1-12. szám)
1962-05-01 / 5. szám
TESTVÉRISÉG 3 Van valami vádló, rejtelmes, jelentése a sötét ablakoknak. Azok arról fognak beszélni, hogy vannak, akik nem fogadták el a meghívót a kalákára. Azonban minél többen elfogadják a mi vendégségünkre a meghívót, annál kevesebb ablak marad zárva és annál kevesebb szoba marad üresen, hidegen, befejezetlenül. Mielőtt a kalákára eddig már jelentkezett testvéreimet név- szerint meg említeném, előre kell bocsájtani, hogy az adakozók neve és adománya, kellő időben meg fog jelenni ezen a helyen. Az ő nevük is az összes adományaik kimutatásával. Itt csak azért említjük külön a nevüket, mert büszkék vagyunk rájuk és azt akarjuk, hogy ragyogó példájukat mások is kövessék. Az első kalákás: GONDA ZSIGMOND milwaukeei testvérünk ezt irj a: Kérem legyen szives a mellékelt pár kődarabot a lakásunknál oda helyezni, ahová talál. Nem szeretnék a kalákából kimaradni. Szeretettel üdvözöljük mindkettőjüket. Zsiga és Méta ($50.00). MIKLE MIHÁLY ÉS NEJE Kalamazooból igv Írnak: Itt küldünk mellékelve száz dollárt, a Bethlen Otthon épitkezési alapjára, a párom és én. Sok szeretettel, Mária és Mihály. SZABÓ GYÖRGY ÉS NEJE (Griffith, Ind.), akik minden magyar megmozdulásból mindig kivették részüket, személyes találkozásunk alkalmával ötszáz dolláros csekket adtak erre a célra. Ugyan akkor egy közös barátunk, a volt East Chicago-i polgármester, szintén ilyen irányban és remélem arányokban is, tett Ígéretet a kalákán való megjelenésre. Otthonunk több és majdnem mindenik lakója eljött erre a kalákára, elhozva kis megspórolt pénzüket a nagy célra. Büszkén üzenhetem testvéreinknek, hogy azért mert elfogadták a meghívót, az ősszel egy szobával több fog elkészülni és fog meleg otthont nyújtani valakinek, aki rá van utalva és aki megérdemli. Annak a szobának a fényes ablakai pedig az égig viszik a hirt, drága testvéreink adakozásának jó illatáról. Végül pedig igen nagy a mi örömünk, hogy az evangéliumi történetet nem kell igy folytassuk: “És mindnyájan egyenlőképpen kezdték magukat kimenteni.” (Luk. 14-18.) CSIA KÁLMÁN
