Fraternity-Testvériség, 1962 (40. évfolyam, 1-12. szám)
1962-01-01 / 1. szám
TESTVÉRISÉG 11 KAL. ÁSZOK KÖZÖTT Irta: S:: ab ómé Lévay Margit A tavak országába, közép Floridába vitt egy szives meg liivás. A Lakeland és környékén letelepedett reformátusok tár sadalmi épületének alapkő letételi ünnepélyére hivott meg a gyű lekezet Lelkipásztora. A világ legbővebben termő narancs ligetei között szaladt velünk a kocsi kis és nagy tavak mentén. S amerre csak elllátott szemünk, a halmok, a völgyek sokaságán, a gazdák aranyló örömében gyönyörködtünk: roskadásig megrakva érő na ranccsal és grapefruit-tal minden fa. Narancs ligetek között vitt az ut és mégis Kalászok közé érkeztem. Ismeretlen helyre igyekeztem és ismerősök közé érkeztem meg: franklini philadelphiai híveinkből találtam kedves “régi” barátokra, és férjem new-brunswicki tisztelőire, akik még ma is, ötveriév távlatán át emlékül őrzik prédikációinak ige-gazdagságát Akiket férjem, mint ifjakat tanitott a hitre, ma, mint telt Kalászok tesznek bizonyságot itt Floridában is, hogy jó talajba hullt az ige-mag: meghozta minden Kalász a maga bő termését . . ma is lelkesedve munkálkodnak hitük templomáért. Oh, milyen jól esett a viszontlátás! E találkozás 1 Mintha elszállt boldogságomat láttam volna viszont! Az Imaház előtt várakozók csoportja egyre népesült, s mikor megcsendült az Isten tiszteletére hivó jel, nyolcvan igeszomjas lélek vonult be és hajtotta fejét imádságra. És amint szárnyalt ajkukról a zsoltár, a dicséret, amint éber figyelemmel hallgatták a prédikáció igéit, mint susogó kalászokon, pihent rajtuk a szemem . . . Mennyi drága érett kalászfej ! Micsoda hitbuzgalom! Észak államaiból Florida telet nem ismerő éghajlatába jönnek pihenni, de mert az élet nem élet magyar templom nélkül, magyar társadalmi közösség nélkül, hátat fordítanak a pihenésnek, a semmittevésnek és vállaikat összevetve Imaházat építenek. És mert “sírva vigad a magyar”, a lélek hajléka mellé Társadalmi épület is kell, szórakozó helyiségre is szükség van. Ennek az épülő magyar háznak az alapkő letételét ünnepeltük istentisztelet keretében vasárnap, október 1-én. F.gy áldott meglepetés is ért. Az alapkőbe több szellemi érték mellett elhelyezte a bölcs intézkedés Szabó László szive kedvencét, remek indián regéjét: Pocahontas egy példányát is. Micsoda öröm lehetett a Parnasszuson!! Mert szerette Szabó
