Fraternity-Testvériség, 1961 (39. évfolyam, 1-12. szám)
1961-12-01 / 12. szám
14 TESTVÉRISÉG gikus alak. Mint ahogy a messiások nem tragikusak. Tragikus az a nép, amely nem ismeri meg és nem követi a messiásait.” Úgy ugrik fel hirtelen, mintha elevenjére tapintottam volna: — Én követem ... de miért nem követi más is? Különösen itt szabad hazában. Miért nem lehet megvalósítani a magyar egységet. Hiszen ott van a washingtoni Amerikai Magyar Szövetség. Minden különböző időben kijött magyaroknak gondos, józan átfogója. Ha van értelme emigrációs munkának, csak ez az egység lehet az . . . —• Hajjaj Laci — nyugtatom — kicsit nagyon is uniszólós nép vagyunk. Akik a dalárdát, az összhangot nem szeretik. Mindenki önmaga akarja kivágni a magas “c”-ét. — Hát nem szomorú? — Szomorú ... de a te munkád, s annak a közéleti magyar élniakarásnak, amely mellett állsz, jó útja van. Ok emlékeznek legfőképpen e sorokban most, huszonötéves ujságirásko- dásod fordulójára. Es e csendes jubileumot a továbbiakban nem bankettel, muzsikával, eszem-iszommal üljük. Hanem a polcokon fekvő iratok, újságok kesernyésen, édes nyomdafesték szagával. Amely elkötelezettséget jelent kis otthoni falvak és nagyvilágba szétszórt magyarok szeretete mellett. IVÁNI ZOLTÁN ★ ★ ★ Amidőn készséggel adtunk teret Iváni Zoltán írásának, a magunk részéről örömmel állapítjuk meg, hogy a jubiláns Ika- falvi Diénes László huszonötéves amerikai magyar újságírói múltjában a legszebb bizonyságait szolgáltatta úgy törhetetlen magyarságának, mint a legnemesebb amerikai eszményekhez való hűségének. Valóban nem volt ez alatt az idő alatt egyetlen olyan becsületes amerikai magyar megmozdulásunk sem, ahonnan ö hiányzott s a maga önzetlen munkájával és áldozatkészségével a sikert előmozdítani ne segített volna. A nevezetes évforduló alkalmával legyen ott a mi köszöntésünk is a csendes ünneplésen. SZERKESZTŐ
