Fraternity-Testvériség, 1961 (39. évfolyam, 1-12. szám)
1961-12-01 / 12. szám
TESTVÉRISÉG 3 A SZABADSÁGÉRT ÉS AZ UNIÓÉRT AZ AMERIKAI POLGÁRHÁBORÚ TÖRTÉNETE MAGYAR SZEMMEL Irta: Eszenyi László (11. folytatás) IX. A VIRGINIAI HADJÁRAT A tengeren és a nyugati hadszíntéren elért északi sikerek a döntéshez kedvező előfeltételeket teremtettek ugyan, de Dél háborús akarata csak főerejének megsemmisítése és Richmond el foglalása árán volt megtörhető. Az 1862 tava szán ilyen céllal megindított virginiai hadjárat ban azonban az alárendeltebb erejű, de nagy szerűen vezetett déli hadosztályok nemcsak a felkelő főváros bevételét hiúsították meg, hanem olyan ember- és anyagveszteséget okoztak a Potomac hadsereg soraiban, amit a yankeek csak hónapok múlva hevertek ki. A déli főerőt az a körülbelül 50-60,000 fő alkotta, mely Joe Johnston tábornok vezénylete alatt Virginia északi részén védelemre csoporto suit. A Shenandoah völgyét 8,000 emberrel a Bull Run-i csata déli hőse, Jackson tábornok zárta le. A Potomac hadsereg, mely a fenti déli erők szétverését kapta feladatául, McClellan fővezér parancsnoksága alatt mintegy 130,000 katonából állott, nem szólva arról a 30-40,000 főt számláló csoportról, mely a Shenandoah területén harcolt. McClellan kitűnő munkát végzett ennek a haderőnek kiképzése, felszerelése, valamint harcos szellemének megalapozása terén. Minden józan számitás szerint feladatának sikerrel eleget is tehetett volna, ha az északi politikai vezetők és McClellan között fennálló meg nem értés és bizalmatlanság eleve meg nem ássa az északi győzelem sir j át. A fiatal és túlságosan nép szerű fővezért féltékeny gyűlölettel figyelő ra
