Fraternity-Testvériség, 1961 (39. évfolyam, 1-12. szám)

1961-02-01 / 2. szám

6 TESTVÉRISÉG más nációja is. Akad néhány kalandor is köz­tük, de túlnyomó többségük elszánt, szilárd jel­lemű, büszke népség, mely inkább vállalta egy vad-idegen világ minden ismeretlen nehézségével való küzdelmet, mintsem fejet hajtson politikai elnyomatás vagy gazdasági kizsákmányolás előtt. Ebből a rétegből kerülnek ki a gomba módra szaporodó bányák és gyártelepek munkásai. Ennek az emberfajtának a törhetetlen akarata alakította meg az amerikai munkásszervezeteket s vivta ki azokon keresztül a ma ismert munka törvényeket. Ok tették színesebbé és gazdagabbá az uj haza szellemi és művészi életét. Ott lát­juk őket a nyugatra törés pioneerjainak élén. Es természetesen ők, az európai zsarnokok volt üldözöttjei, a leglelkesebb szószólói és legfanati­kusabb katonái a rabszolgaság megszüntetéséért vívott harcnak. Magyarok figyelemre méltó számban, csak a szabadságharc leverése utáni években érkez­tek Amerika földjére. Ez az u. n. Kossuth- emigráció aligha volt több 3,000 léleknél, de a “negyvennyolcasoknak” éppen abból a rétegéből került ki, mely a zsarnoksággal semmiféle meg­alkuvásra nem hajlott s az ember szabadság- jogait szentnek tekintette. Ez a magyarázata annak, hogy a magyarok csaknem kivétel nél­kül az északiak oldalán ragadtak fegyvert és harcoltak olyan nagy számban és olyan ki­válóan, amihez hasonlóra nem akadunk szám­arányban egyetlen más nemzetiségi csoportnál sem. H a a hősi halottak jogokat biztosítanak utódaik számára, akkor a polgárháború magyar áldozatainak piros vére irta amerikai magyar­ságunk polgárlevelének első eltörölhetetlen sorait. (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom