Fraternity-Testvériség, 1961 (39. évfolyam, 1-12. szám)
1961-09-01 / 9. szám
20 TESTVÉRISÉG való, hogy ifjú korában magyar földön nyert vitézi kiképzést. Sőt, az akkori keleti gránicokon olyan derekasan védte a Nyugat békéjét, hogy ezért erdélyi nemességet és az általa levágott három basa-fejjel ékesített címert érdemelt ki Székely Mózes fejedelemtől. Még az indiánok előtt is nagy tekintélynek örvendett! Hovatovább öt éve lesz, hogy Smith kapitány partraszállásának 350-ik évfordulóján, az általa alapított Jamestownban, maga Erzsébet angol királynő nyitotta meg a két millió dollárral épített Virginia Colony kiállítást. Sajnos ez magyar részvétel hijján ment akkor végbe, mivel az Amerikai Magyar Szövetség 1957 elején kizárólag azon fáradozott, hogy minél több szabadságharcos honfitársunkat mentse át Amerikába az eredetileg tervezett 10,000 lélek helyett. Most, mivel ezt a létszámot sikerült azóta több mint négyszeresére felemeltetni, az A. M. Sz. a 355-ik évforduló megünneplésére tesz előkészületeket, természetesen mértékadó hivatalos amerikai vezető körök bevonásával. A vonatkozó történelemi adatok felkutatása kapcsán olyan bizonyiték- bukkant elő, ami eddig aligha közkincs. Smith kapitány ugyanis, aki vitorlásával a keleti partvidék tekintélyes részét megszemlélte és feltérképezte, a Washington család egykori birtokán talált forrásmunkák értelmében a Potomac völgyében is járt; mi több, az akkoriban Mount Vernonban táborozó indiánokkal 1608-ban elszivta a békepipát. Minden jel arra vall eszerint, hogy ez a török hadakkal bátran megvívó erdélyi nemes volt a legelső fehér ember, aki a mai amerikai főváros területén megfordult. A történetírók által egyhangúlag bölcs államférfinak elismert Captain John Smith életének magyar vonatkozásait úgy Washingtonban, valamint Jamestownban maradandó értékű, művészi kivitelű emléktáblával szándékozik a 355-ik évforduló alkalmából megjelölni az Amerikai Magyar Szövetség. Hadd lássa az oda ellátogató millió és millió turista, milyen jellemet termelt ki és adományozott az Újvilágnak az a magyar és székely nép, amely napjainkban is olyan emberfeletti önfeláldozással áll helyt a nyugati civilizációért! (B. B.) SÁROSPATAKI KÉPESLAP Hatszáz éves a sárospataki var. A hagyomány szerint ott, a tatárjárás után épült várban született árpádházi Szent Erzsébet. A hires felvidéki vár középkori öregtornyát Perényi Péter, a siklósi vár építőjének fia alakitatta át 1530-ban. Az ő fia emeltette a hires Perényi- szárnyat, a magyarországi reneszánsz egyik legszebb emlékét. Az építést Milánói Miklós olasz mester kezdte és az ugyancsak olasz Alessandro Vendani fejezte be. Vendani Sárospatakon is telepedett le és magyarrá lett. A pataki vár négyszögletes bástyái az olasz ízlést hirdetik, a díszítő motívumok között azonban a felvidéki várak jellegzetes díszei uralkodnak. A XVII. század hozta a I.orántffy-szárnyat, mely ma művészek alkotóhelye. A Rákóczi-család neve egybeolvadt a pataki várral s lovagterme, ahol országgyűlés is volt, a magyar történelem egyik szentélye. A pataki vár belsejére és a hires Sub Rosa erkélyre a magyaros festett mennyezetek jellemzők.
