Fraternity-Testvériség, 1961 (39. évfolyam, 1-12. szám)

1961-08-01 / 8. szám

TESTVÉRISÉG 13 A POLGÁRI ÉS KATONAI HATALOM AMERIKÁBAN Kennedy elnök üzenetet küldött a Kongresszusnak, amelyben hangsúlyozza, hogy Amerika katonai hatalmát mindenkor polgári ellenőrzés alatt kell tartani. Ez az elv, amelyet Kennedy elnök hangsúlyoz, régi amerikai hagyományokban gyökeredzik. Alkot­mányunk tervezői tudatában voltak annak, hogy a megszervezett katonaság olyan tényező, amellyel politikailag is számítani kell. Tudták, hogy zsarnokságra törő elemek a katonai erőt felhasznál­hatják arra, hogy a polgárság jogait megnyirbálják, gondoskodtak tehát arról, hogy a rendelkezésre álló fegyveres erőt ilyen célokra felhasználni ne lehessen. A visszaélések megakadályozásának egyik feltétele az, hogy olyan embereket bizzunk meg a katonaság vezérletével, akiknek személye garancia arra, hogy zsarnokságot szolgálni nem fognak. így George Washingtont, köztársaságunk első elnökét és az ország katonai ve­zérét, egyszersmind a polgári erények megtestesítőjeként tiszteljük. Itt gyökeredzik a hagyomány, amelyhez az Egyesült Államok tör­ténelmének egész folyamán hü maradt. Alkotmányunk kifejezetten is lefektette a katonai hatalom feletti polgári ellenőrzés szabályait. Előírta, hogy a nép által szabadon választott Elnök legyen a fegyveres erők legfelsőbb pa­rancsnoka. A hadüzenet jogát a Kongresszus magának tartotta fenn. A fegyveres hatalom pénzügyi szükségleteinek kielégitését még más szabályokkal is korlátozták. Igv leszögezték, hogy legfeljebb két évi időtartamra lehessen csak a pénzügyi szükségletet előre meg­szavaztatni ; a haderő szolgálati szabályait a Kongresszusnak kell jóváhagynia. A katonaság fenntartásához szükséges adók kivetését ugyancsak a Kongresszusnak tartották fenn. A polgárság felsőbbségét a katonai erő felett tehát az amerikai alkotmány mondotta ki. Kennedy elnöknek a Kongresszushoz szóló üzenete e hagyományosan követett elvet tükrözi vissza. Azt, hogy az Egyesült Államok beleavatkozzék-e katonai konfliktusokba külső támadás vagy fenyegetés elhárítására — azt polgári hatóság, nem pedig tábornokok fogják eldönteni. Ideértetődik a döntés afe­lett is, hogy korlátolt területen elharapódzott ellenségeskedést teljes katonai erővel nyomjunk-e el vagy atomfegyvereket alkalmazzunk-e? Kongresszus e jogaitól eltekintve, a végrehajtó hatalom részé­ről is a polgárság bizalmából megválasztott Elnök határoz a pol­gárság jogait ily gyökeresen érintő kérdésekben. “Sohasem fogom az Alkotmányban megállapított felelősségemet másokra áthárítani” — mondotta Amerika Elnöke. (American Council)

Next

/
Oldalképek
Tartalom