Fraternity-Testvériség, 1961 (39. évfolyam, 1-12. szám)

1961-08-01 / 8. szám

TESTVÉRISÉG 5 NYÁRI MAGYAR VIZSGA A BETHLEN OTTHONBAN M a már hihetetlennek hangzik, hogy Amerika földjén valaha mindennapos magyarnyelvű iskolák voltak. Voltak helyek, ahol minden szombaton és minden vasárnap a vasárnapi iskolában tanították édesanyanyelvünket. Régente majdnem minden egyház­nál nyolc hetes nyári magyar iskolák voltak, ahol lelkipásztorok, lelkipásztornék, önkéntes és fizetett segéderők tanították itt szü­letett gyermekeinket, akik mind beszélték szüleik nyelvét. Lassan­ként a nyolc hetes iskolákból négy hetes, majd két hetes nyári magyar iskolák lettek és a legtöbb helyen tanulók hiányában megszűntek ezek a régen népszerű iskolák. Hála Istennek, van egy hely Amerikában, a ligonieri Bethlen Otthonban, ahol a magyar iskola nem szűnik meg, hanem évről- évre mind nagyobb és nagyobb lesz. Ez éven már a jelentkezők egy részét hely szűke miatt nem lehetett elfogadni. A négy hetes magyar iskolába a Mississippi völgyétől az Atlanti Óceánig ter­jedő területről a Nagy Tavaktól le Miamiig jöttek össze a gyer­mekek. A gyermekek nagy része uj bevándorló szülők gyermekei voltak, de voltak harmadik vagy negyedik generációs gyermekek is. Elismeréssel kell adózni azoknak a szülőknek, akik nagy áldo­zatot hoznak azért, hogy a magyar lélek tüzéből egy parányi szikrát felgyújthassanak gyermekeik szivében. Milyen áldott dolog volt tapasztalni, hogy vannak szülők, akiknek édes gondja az, hogy a virágos magyar szó magvából valamit elvessenek kicsi lelkek mezejére. Könnyekig megható volt látni, hogy egy drága kis ország bánatát és minden reménységét beakarják vésni olyan szivekbe, akik a legboldogabb országban nőnek fel, ahol mindenki azt, akarja elhitetni a másikkal, hogy az ő ősei a Mayflowerrel jöttek ide. Le a kalappal azok előtt a szülők előtt, akik áldo­zatok árán is átakarják adni magyarságukat gyermekeiknek. Voltak szülők, akik arra gondoltak, hogy a ligonieri erdős hegyek között hűvösebb a nyár, mint perzselő hőségü nagy városok kőrengetegében. Voltak szülők, akik arra gondoltak, hogy a gyer­mekek jól elszórakoznak a többi gyermekkel, akik jó nevelést kaptak. Am az első hét után szülőnek és gyermeknek is meg kellett tanulnia, hogy a Bethhlen Otthon vezetősége komolyan vette feladatát és a gyermekeket nem szórakoztatni, hanem ma­gyarul akarta tanítani. A tanítás módszere nem a modern játszó módszer volt, hanem az az “elavult” módszer, amivel minket is neveltek szüléink, amikor komoly tanulást kivántak tőlünk. Az

Next

/
Oldalképek
Tartalom