Fraternity-Testvériség, 1960 (38. évfolyam, 1-12. szám)
1960-02-01 / 2. szám
10 TESTVÉRISÉG rida szépségére gondolunk, hanem ha számbavesszük a magyar nép szellemi és lelki értékeit is. Igen, mert a mi népünk a műveltségnek is mindig nemes zászlóhordozója volt. Tudósaink, költőink, művészeink, politikusaink, mesterembereink iránymutató szövétnekei voltak s tisztességet szereztek mindig népünknek és szülőföldünknek. Ha a miamii Kossuth Terembe lépünk a boltíves magyar “Curiák” oszlopsora közé kerülünk, melynek boltivei fölött a finom magyar “urihimzés” motívumnak csoportjai legyező alakban illeszkednek a hajlatokba. A pastel-zöld és arany konturos motívumok mint ékes magyar nemesi porták vonják magukra a figyelmet a halvány krémszínű alapon. A tulipános oszlopfők lágy, de mégis határozottsággal és erőt adó vonalakkal fejezik ki a magyar sajátosságot. Összhangzásban és egyöntetű színeiben illeszkedik a boltivek közepén a budapesti halászbástya monumentális látképe, hirdetve Mátyás király korának dicső, nemes, müveit szellemét. A miamii Kossuth Terem pompás színbe való öltöztetésével, nemes, emelkedett szellemű, tiszta indulatu, művészi munkájával Kutny István festőművész és Szabó Ernő festőmester beírta a nevét az amerikai magyar történelembe. Az uj színben pompázó, művésziesen díszített Kossuth Termet 1960 január 31-én ünnepi banket keretében avatták fel. SZABÓ DEZSŐ EMLÉKEST SAN FRANCISCÓBAN Az MHBK rendezésében San Francisco és főleg a környéki irodalom- kedvelő magyarság az orosz horda Budapestra érkezésekor elhunyt nagy magyar iró, Szabó Dezső emlékének hódolt legutóbb. Meglepően nagy ünneplő közönség előtt nyitotta meg az ünnepséget Saratoga városban lakó Molnár Sándor volt színművész és bemutatta Dr. Köss Tibort, mint az emlékbizottság lelkes vezetőjét, aki az emlékbizottság nevében üdvözölte a közönséget. Majd felolvasta a Washingtonból érkezett üdvözlő levelet, s köszöntötte a közönséget a Hawaiiban élő 80 életévét betöltő ősz pap-költő Szabó László nevében, felolvasván a Szabó Dezsőhöz intézett versét és üdvözletét az ünneplő közönséghez. A műsor fénypontja Nyirády Szabó Imre iró ünnepi beszéde volt, aki Los Angelesből érkezett az ünnepségre. Művészi hozzáértéssel mutatott rá a halhatatlan Szabó Dezsőre, Bartók és Kodály kortársára, akit az otthoni kommunista szolgarendszer teljesen el akar nyomni és müveit nem engedi kinyomatni. Kötelességének irta elő a szabad földön élő magyarságnak, hogy ne engedjük elnyomni a nemzeti nagyságokat, akiknek megismertetése a magyarság és a külföld előtt is nemcsak kötelességünk, hanem örömünk is kell, hogy legyen. Ugyancsak értékes száma volt a műsornak Ft. Jaszovszky József Dr. érseki helynök ismertetése Tamás Gergely Alajos: Nándorfehérvár 1456. cimü oratóriumától, amelynek egy részletét lemezen is bemutatta. Sárdiné Szép Ilonka a Nemzeti Színház volt tagjának Mécs László és Boda Jenő iró Ady versének hatásos szavalatai emelték a műsor gazdagságát. Molnár Sándor színművész összekötő szövege mély értelmű irodalmi érték volt, nagyszerű hangja pedig sokáig csengett az ünnepi emlékest lezajlása után is, amikor magyaros vendégségen vett részt a nagyszámú közönség, s hisszük, hogy hasonló rendezéseket a Dr. Fabó László elnök vezetésével működő csoport gyakrabban fog létesíteni a “vadnyugaton”, amiknek hiányát az itteni magyarság az utóbbi időben valóban hiányolta. (KÁTÉ.)
