Fraternity-Testvériség, 1960 (38. évfolyam, 1-12. szám)
1960-10-01 / 10. szám
TESTVÉRISÉG 23 Varga József, fiatal irodalomtörténészt 1954-ben erdélyi tanulmányútra küldték ki. “Beszámoló romániai tanulmányutamról” cimü Írásában (A Magyar Tud. Akadémia Nyelv- és írod. Tud. Osztályának Közleményei; Bp., 1955., VII. köt., 3-4. sz., 467-70. old.) közli, hogy Kolozsvárt sok Szabó Dezső-emléket, feljegyzést, családi levelezést és Szabó Dezső 30 levelét találta. Megállapítja, hogy 1945 után “irodalomtudományunk még alig foglalkozott Szabó Dezsővel holott életművének értékelése már csak azért is fontos volna, mert a korabeli irodalom több kérdését enélkül nem tudjuk megnyugtatóan tisztázni. Ezenkívül pedig a mai irodalmunkban és közgondolkodásunkban élő és még Szabó Dezsőtől eredő téves gondolatok ellen is könnyebb volna harcolni, ha életművét irodalom- történetirásunk tudományosan elemezné.” Keresztury Dezső irodalomtörténész, az Eötvös Kollégium volt vezetője, volt közoktatásügyminiszter “A magyar irodalom képeskönyvé”-ben (Magvető Könyvkiadó; Bp., 1956., 251, 290, 314 oldalain) foglalkozik Szabó Dezsővel, leközli “Az Elsodort Falu” 1919. évi első kiadásának fényképét és megállapítja: “Az uj rétegek fiatal irói az ellenzékiség legkülönfélébb területeiről bírálják a megmerevedő, erjedő, bomló társadalmi képződményeket. A vidéki élet hagyományosan idillikus, felszínes tündérországa az uj irodalomban mindjobban elkomorodik; a nép élete és művészete a valóság igazibb szineiben jelenik meg. A haladás hordozói szembefordulnak a maga érdekeit milliók pusztulásával védő hatalommal. Az összeomlást követő zűrzavarban ... a változatosan árnyalódó baloldal nagy tehetségei férfikorukba lépnek s átmeneti megtorpanások után ifjúságuk eszményeihez híven alkotják meg érett müveiket. Ennek a kornak legnagyobb hatású müve Szabó Dezső regénye. Szabó Dezső, akit az ellenforradalom tett népszerűvé, hamarosan szembefordult ennek nemzetgyilkos rendszerével s a “pamflet Michelangeloja”-ként leplezte le kora magyar bűneit. Mint “Tántorgó lelkek” cimü Írásában mondja: “A középosztályában beteg, idegen, bátortalan és akaratnélküli magyarságnak szerves parancsa: a népből ujulni meg.” KERESTETÉS Keresem Dudás Jánost és Andrást. Legutóbbi címük, 1955- ben, a következő volt: Huntsburg, Ohio. Aki tud valamit a nevezettekről, szíveskedjék az alábbi címre értesítést küldeni: Sra. Jose Endres Bulevar Argentina 5308 — CARAPACHAY, FCNGB Prv. Buenos Aires, Argentina
