Fraternity-Testvériség, 1960 (38. évfolyam, 1-12. szám)

1960-06-01 / 6. szám

24 TESTVÉRISÉG COMMON COUNCIL: AZ EMBERI ALAPJOGOK Tíz éve van annak, hogy a szabadság eszméje nagy lépést tett előre. A világtörténelemben először történt meg akkor, hogy a földkerekség összes népei egyöntetűen kinyilatkoztatták, hogy az emberi társadalom minden tagja szabadnak született, egyenlő jogokkal és méltósággal. 1948 december 10-én az Egyesült Nemzetek Szervezete — egyetlen ellenvetés nélkül — egyhangúlag elfogadta az Emberi Jogok Kinyilatkoztatását. Az Emberi Jogok Kinyilatkoztatása nem törvény és nem szerződés. Saját szavai szerint, “közös zsinórmérték minden nép és nemzet oku­lására.” Célja hogy e jogok és szabadságok elismerését és tiszteletben- tartását úgy elméletben, mint gyakorlatban, biztosítsa. Mint a BILL OF RIGHTS-nek, úgy az Emberi Jogok Kinyilatkoztatásá­nak szövege is tömör; néhány sornyi bevezetés után, 30 rövid tételből áll. Egyszerű nyelven Íródott, ahogy az átlagos polgár beszélni szokott és keresetlen szavakkal adja elő, hogy ennek az átlagos polgárnak mihez van joga, minden körülmények között. A nyilatkozat összesen négyféle szabadságjogot ismer. 1. Személyes jogokat, mely szerint mindenki úgy élheti le életét, hogy mások vagy a kormány ne háborgathassák indokolatlanul. Ide tar­tozik a személyes szabadság és biztonság, a lelkiismereti és vallásszabad­ság; az otthon, a családi élet és a levelezés háborítatlansága; a háza- sodás és a gyermeknevelés szabadsága; a házasfél szabad kiválasztásával; korlátlan utazás az országhatárokon belül és a jog arra, hogy az országot elhagyhassa. 2. Gazdasági jogokat, mint a rabszolgaságtól és kényszermunkától való mentesség. Mindenkinek joga van ahoz, hogy méltányos munka- viszonyok és bér mellett dolgozhassák, szakszervezetet alakíthasson vagy ahoz csatlakozhassák; ingatlant vásárolhasson és tisztességes életszínvona­lat tarthasson fenn. 3. Politikai és társadalmi jogokat. Résztvehessen a kormányban és közigazgatásban, szavazhasson kormánytisztviselőkre, résztvehessen békés gyülekezetekben, csatlakozhassák bármely törvényes szervezethez, vagy megtagadhassa a csatlakozást; a törvény egyenlő védelmét élvezze, saját Ízlésének és tehetségének megfelelő kulturális életet élhessen. 4. Olyan jogokban is legyen része, amelyek az előbbi három csoport keretein túlnőnek, mint a milyen például: az élet minden fázisában, egyenlő érvényesülési lehetőség fajra, színre, nemre, nyelvre, vallásra, politikai vagy más meggyőződésre, társadalmi eredetre, vagyonra, szüle­tésre vagy állásra való tekintet nélkül. Vélemény és szólásszabadságot él­vezhessen úgy, hogy elveket vagy meggyőződéseket háborítatlanul átve­hessen és terjeszthessen, és pedig országhatárokra való tekintet nélkül; továbbá tanulási és tanítási szabadságot, az egyéni képességek teljes ki­fejlesztésére. Az Emberi Jogok Kinyilatkoztatásának a ténye az egész világon érez­tette hatását. Uj nemzetek alkotmányba foglalták azokat, de viszont bi­zonyos, hogy egyes országokban a Nyilatkozat harminc tétele közül még egy sem érvényesül korlátozások nélkül. A tízéves évforduló alkalmával, legfontosabb kötelességünk: erre rámutatni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom