Fraternity-Testvériség, 1960 (38. évfolyam, 1-12. szám)

1960-06-01 / 6. szám

TESTVÉRISÉG

ELNÖKI JELENTÉS A KÖZGYŰLÉSHEZ

AZ 1956—57—58—59. ÉVEKRŐL

“Ha az Isten velünk, kicsoda ellenünk?/” (Rom. 9:31.)

Ezzel a jelmondattal indultunk a munkának 1936 január elején. Ez a dátum fordulópontot jelentett Egyesületünk életében. Charterünk követelményeinek megfelelően — a toledói egyetlen szegényes irodahelyiségünkből, ahol két hivatalnokával dolgozott akkori egyetlen teljes idejű tisztviselőnk, néha jó Molnár István — ekkor költöztünk át a fővárosba. Az 1935. évi közgyűlésünk jövőbe tekintő határozatai alapján, négy teljes időre választott tisztviselővel (titkár, pénztárnok, számvevő, szervező titkár) ekkor lettünk tulajdonképen országos jellegű intézménnyé. Meglehetősen merész vállalkozás volt ez. Az 1930-as éveknek az egész világot

o o

érintő nagy gazdasági válságából uj hazánk is még alig-alig volt túl a lábbadozáson. Egyesületünk is erősen megtépázott állapotban került ki a depresszió éveiből Tényleges taglétszámunk gyermekekkel együtt sem volt több tiz ezernél, vagyonunk papíron ugyan közel volt az egy miliőhöz, a valóságban azonban legalább kétszázezer dollárnyi veszteséggel kellett számolnunk, amit fokozatosan le kellett Írnunk vagyoni tételeinkből. Ez volt a helyzet az alapításunk óta eltelt negyvenedik jubileumi esztendőben. Csak a reménységünk volt töretlen. És Isten, akiben “bíztunk eleitől fogva”, ezt a mi reménységünket nem szégyenitette meg. Az uj plántálás és öntözés után megadta a növekedés örömét.

Az átszervezés első négy esztendeje után már jelentős eredményekről adhatunk számot az 1939. évi Washingtonban tartott közgyűlésnek, mely végérvényesen szankcionálta az uj rendszert. A bekövetkezett második világháború megszorításokkal terhelt évei sem tudták kedvezőtlenül befolyásolni előhaladásunkat. Az időközben nyugalomba vonult titkárunk helyére, egyesítve a köz- igazgatási és szervezői teendőket, 1944. évi ligonieri közgyűlésünk engem választva meg, ugyanakkor beállította a teljes idejű elnökséget s annak betöltésére az eddig csak részidőt szolgált Dr. Újlaki Ferenc toledói lelkészt választotta meg.

A következő tizenkét esztendő harmonikus együttműködése újabb jelentős eredményeket hozott. A tagság folyamatos növekedése következtében felszaporitott létszámú hivatalnoki és szer