Fraternity-Testvériség, 1959 (37. évfolyam, 1-12. szám)
1959-02-01 / 2. szám
4 TESTVÉRISÉG époszának, Goethe Wilhelm Meisterének és Ibsen Peer Gyntjének vagy Arany Toldijának és Vörösmarty Csongor és Tündéjének. Jellemző, hogy Szabó Dezső e remekművének azt az alcímet akarta adni: “meseregény”. Kiadója addig könyörgött neki, hogy hagyja el belőle a “mese” szót, mig beleegyezett. De ez sem használt. Az olvasók, a kritikusok észrevették, hogy nincs benne politika. Nincs benne se Wolff Károly, se Nagyatádi, se Gömbös. Ez éppen elég ok arra, hogy a regény felett közönnyel napirendre térjenek. így is történt és a magyarok milliói ma se tudják, hogy a “Csodálatos Elet” századunk egyik legnagyobb irodalmi remekműve. — Olvasó és kritikusok elfelejtették, hogy a világirodalom legnagyobb remekművei nem ma divatos politikai vagy szociális realizmus jegyében születtek, hanem Homérosztól és az ős indiai époszoktól fogva a görög tragédiairókon, Vergiliuszon, Dantén, Miltonon, Goethe Imigéniáján át Wagner Richárdig a mithológia, a mese képleteibe öltöztették legmagasabbrendü mondanivalóikat. Ezen érdemes elgondolkozni, hogy a nagy magyar mesemondót, Jókait vagy Madách remekművét és Petőfi János vitézét ne is emlitsük. Mikor Szabó Dezső a kétkötetes meseregényt befejezte, felkiáltott: “Ez a legnagyobb müvem! Különb mint az Elsodort Falu! Forradalmat csináltam! A rothadó realizmust felsodortam a romantika csodálatos, örökéletü mesevilágába.” (Lásd: “Emlékezés Szabó Dezsőre”, Irodalomtörténet, Bp., 1958, 1. szám, 102 old.) Ismétlem: Szabó Dezsőt ez az egyetlen müve halhatatlanná tehetné és rendes körülmények közt megkapta volna érte a Nobel- dijat. De nem ez az egyetlen remekműve. Hiszen 1945 január 13-án bekövetkezett halálakor kinyomatott müveinek száma 35 kötetet tett ki. Ezen kívül légoltalmi kézitáskájában megtalálták befejezetlen Önéletrajzának több mint kétezer oldalas kéziratát, lakásán pedig egyéb kiadatlan kéziratokat, megkezdett regényeinek folytatásait, tanulmányokat, feljegyzéseket, naplóit, amelyeket egy- időben franciául vezetett. Bartók Bélának is kijövetelekor átadta “A magyarság jövője” cimü kéziratát, amely a hitlerizmus árnyékában Magyarországon már nem jelenhetett meg. Az orosz megszállás óta hagyatéka zár alatt vagy anélkül kallódik. Valószínű, hogy kéziratos hagyatéka további öt kötetet tölt majd meg. A Szabó Dezső Emlékbizottság legalább arra törekszik, hogy a szabad világban feltalálható kéziratait, emlékeit, leveleit, előadásainak, beszélgetéseinek szövegét és minden egyéb hiteles adatot összegyüjtsön. A róla alkotott kép tehát még módosulhat. Ha azonban csak az eddig nyomtatásban megjelent 35 kötetet
