Fraternity-Testvériség, 1959 (37. évfolyam, 1-12. szám)
1959-12-01 / 12. szám
TESTVÉRISÉG 7 ipari SZAKKÉPZETTSÉGben (mert tanulatlan napszámosokra nincs itt szükség, százával állanak munka nélkül itt az ilyenek, sajnos, egynéhány magyar is), vagy műszaki rajzoló, mérnök, vegyész s ilyen féle szellemi hivatásu legyen. Ez utóbbiak azonban lehetőleg már állampolgárokként menjenek oda, mert a “fehér- galléros” munkák majdnem mind államiak. Továbbá fel kell készülni egy alaskai útra ANYAGILAG is, mert egyáltalában nem gyerekjáték azon az 5,000 mértföldes utón végigmenni, ami pl. New York és Alaska között van. (Láttam már autót a Panama Canal Zona-ból is. Florida-i, Maine-i és minden más távoli államból nagyon sokan jönnek ide.) 1,500 mértföldön át j ól-rosszul karbantartott közönséges kavicsos maka- dámuton jön, ahol kevés a javítóműhely. Az utazás magánosnak kb. $300-ba, ha családnak kb. $500-ba kerül. De ezenfelül vigyen magával mindenki legalább $500-t arra, hogy esetleg egy vagy két hónapig kitarthasson vele, amig megtalálja a munkáját. A canadai vámnál például megkövetelik, hogy személyenként $250.00 legyen mindenkinél. Ha aztán megtalálta a munkáját, akkor már minden nagyon jól megy. A fizetések itt jóval magasabbak, mint Amerika egész területén akárhol, a detroiti autógyárakat is beleértve. Alaska KERESI a JÓ SZAKMUNKÁSOKAT és specialistákat és azokat nagyon jól meg is fizeti. Nagyarányú építkezések indulnak tavasszal, áprilisban, s az építőknek itt nagy jövő nyilik. Alaska nemcsak a nagy lehetőségek, a természeti szépségek, hanem a MELEG EMBERI SZIVEK HAZÁJA is. Itt mindenki előzékeny, udvarias, jóindulatú és segítésre kész mindenkor. Az eszkimó nép nagyon barátságos, lassú, békeszerető. S az ideköltözött más nemzetiségű is ilyenné válik itt. MAGYAROK kevés számban laknak Alaskában. Kétféle magyart találtam itt. Van néhány család, akik régen ideköltöztek. Helyesebben a családfő valamikor az első világháború alatt itt katonáskodott s később ide visszatért (beleszeretett Alaskába - s talán abba a lányba is) és itt maradt véglegesen. Talán Fair- banksban és Anchorageban van a legtöbb magyar nevű ember. Tiz-tizenöt lehet a számuk s az egész Alaskában nem több 30- 40-nél. Ezek már rendszerint másodgenerációs magyarok s azt a kevés magyar szót is elfelejtették vagy csak gyengén emlékeznek rá, amit a szüleik házánál Clevelandban vagy egyebütt hallottak gyermekkorukban. Angol nyelvű feleséget vettek s gyermekeik már nem is tudják, hogy apjuk ereiben magyar vér folyik. Ezek,