Fraternity-Testvériség, 1959 (37. évfolyam, 1-12. szám)
1959-06-01 / 6. szám
TESTVÉRISÉG 9 9. Az Emlékbizottság felkér a szabad világban élő minden magyart, hogy támogassa a fent kifejtett célokat. Küldje be mindazoknak cimét, akik a magyar irodalom iránt érdeklődnek vagy akiknek érdeklődése felkelthető, hogy közleményeinket nekik megküldhessük. 10. A Szabó Dezső Emlékbizottság az iró összes müvein kívül gyűjt minden reá vonatkozó dokumentumot és Írást vagy nyomtatványt. Az eddigi gyűjtés már több ládával teli anyagot tesz ki, amit feldolgozás után a Library of Congress-ben fogunk elhelyezni. Mindenkit kérünk, hogy minden olyan nyomtatványt, amelyben Szabó Dezső neve előfordul küldjön be a Bizottság címére (6024 Broad Street, Washington 16, D. C.). A magyar- országi és romániai rezsimek az Írók és irodalomtörténészek egész gárdáját foglalkoztatják, hogy a magyar irodalmat a marxizmus- leninizmus Prokrusztesz-ágyába szorítsák. A szabad világ magyarsága sem maradhat tétlen, ha igaz értékeit elhallgatják vagy eltorzítják. A modern magyar irodalomban és Szabó Dezső müveiben él a szabadságszerető magyar reformkor és március 15 igazi mai szelleme! Washington, 1959. A SZABÓ DEZSŐ EMLÉKBIZOTTSÁG nevében: Lázár Ödön titkár Borshy Kerekes György elnök NAGYJAINK MONDÁSAIBÓL Széchenyi István: “Keresztyén jótevőségünkben higyjünk minden emberről jót; pénz, kereskedés, alkotmány dolgában mindenkiről a leg- roszabbat — úgy fogunk ezen s a másvilágon boldogulni.” Apponyi Albert: “Amit Isten összekötőt, azt ember el ne válassza. Hazánk területére is alkalmazható ez a mondás. Isten kötötte össze annak összes részeit, midőn ezt a szép országot a földbe fektetett őserők működése által megalkotta annak, amivé lett: hegykoszoruzta, összefüggő folyamrendszerszegte természetes egységnek.” Deák Ferenc: “Nem tartom jó embernek, nem tartom jó magyarnak, aki e szegény, szenvedő hazát jobban ne szeretné, mint akármelyik országát Európának.” Csernoch János: “A magyarság szeresse erősen és józanul a faját, az emberiség egyik legnemesebb és legtehetségesebb faját. Higyjen tűrhetetlenül a maga külön nemzeti elhivatottságában, amilyen kevés népnek jutott osztályrészül a világon: közvetítő szerepében Kelet és Nyugat között.” r
