Fraternity-Testvériség, 1959 (37. évfolyam, 1-12. szám)
1959-06-01 / 6. szám
TESTVÉRISÉG 5 A j avitóeszközök keresése közben merült fel ebben a kis társaságban egy magyarnyelvű folyóirat meginditásának gondolata és megegyeztek abban, hogy ily folyóiratnak szerkesztésére leghiva- tottabb csakis Markusovszky Lajos lehet. Markusovszkjf munkához is látott és 1856 december 27-én értesíti “K. K. Hofrath Policei-director” Protmann a szerkesztőt, hogy Bécs egy magyarnyelvű orvosi folyóiratnak megjelenéshez hozzájárult. így született meg az Orvosi Hetilap, melynek első számát német fordításban kellett a cenzúrának bemutatni, később csak a magyar szöveget cenzúrázták. Markusovszky bevezető cikke igy hangzott: “Az orvosi lap nem fogja a hazát felépíteni, sem tudományos csodát szülni; de ha minden becsületes munka megtermi gyümölcsét, a földmivelő földjét munkálva hasznos szolgálatot tesz a köznek — mi is tehetjük azt, kötelességünket teljesítve, tudományunkat mivelve . . . Az egyesülési szellem korunk legtermékenyebb eszmélye, sajtó a természetes eszköze. Egyesüljünk, hogy tehessünk!” Az Orvosi Hetilapot harminckét esztendőn keresztül Markusovszky Lajos szerkesztette és kivételes tehetségét, buzgalmát, haza- fiságát Írásai vissza is tükrözték. Egész életét a magyar haza szolgálatának szentelte és igy megérdemli, hogy az ő emléke előtt is megálljunk, és kegyelettel emlékezzünk személyéről. Markusovszky Lajos a liptómegyei Csorbán született 1815-ben, ahol atyja evangélikus lelkész volt. Ö maga korán árvaságra jutott és hogy tanulmányait folytatni tudja, a gróf Festeich- családnál vállalt nevelői állást. Orvosi diplomáját 1844-ben szerezte és Balassa mellé került segédként. A szabadságharc kitörésekor beáll a Kossuth-seregbe és Görgey mellé nyer beosztást törzsorvosi ranggal. Számos véres ütközetben vesz részt, ott van Branyiszkó ostrománál, majd az ácsi csata után a súlyosan sebesült Görgeyt ápolja. Világos után haditörvényszék elé kerül és állásától megfosztják. Zaklatott napok után ő is ellátogat vasárnaponként régi mesterének Balassának lakására és nagy része van annak a kis, de annál termékenyebb tudóstársaságnak megalakításában. Amikor Balassa sebésztanári tanszékét visszakapta, azonnal magamellé veszi újból Markusovszkyt, magán minőségben, fizetve saját zsebéből. Valóságos tanárrá való kinevezéséhez protestáns vallása miatt Bécs nem járult hozzá. Markusovszky sokszor mondta baráti körében : “A bécsi udvar korlátoltsága és maradisága egykoron a Monarchia veszte lesz. Nem kár érte, de sok kár éri majd a magyar hazát is.” Jóslata vagy sejtelme sajnos valóra is vált.
