Fraternity-Testvériség, 1959 (37. évfolyam, 1-12. szám)
1959-01-01 / 1. szám
12 TESTVÉRISÉG VAJÚDTAK A HEGYEK Egy magyar reménység megint füstbe ment. Az Egyesült Nemzetek (U. N.) nagy dérrel-durral beharangozott decemberi ülés-szakában került újra napirendre a magyar kérdés. Helyesebben a kérdésnek csak az a része, amely Moszkva által Magyarország képviseletére rendelt diplomáciai huligánok elismertetésére vonatkozott. Sokan sok reménységet fűztek ennek az ügynek rendezéséhez abban az irányban, hogy végre mégis csak ki- ebrudalják a tistességes emberek közül ezeket a vörös bérenceket. Mi nem hittünk ebben. Nem, mert Moszkva ördögi taktikája eddig még mindig tudott olyan újabb krízist produkálni, amely a magyar ügyet harmadrangúvá tette a beijedt U. N. számára. Most épen Berlint ránci- gálták elő. A nemes egyesülés tehát úgy határozott, hogy — nem határoz. A magyar vörös bérencek ott maradnak, csak épen elismerés nélkül. Azt pedig csak úgy mellékesen jegyezzük meg, hogy az Péter János nevű egyén, akit Moszkváék előbb Debreczen nyakára tukmáltak püspöknek, most pedig itt helyettes külügyminiszteri címmel megbízottként legény- kedik New Yorkban, olyan szemérmetlen hazugságokkal traktálta a nemes testületet, hogy az talán még nekik is sok volt. De azért csak továbbra is együtt üldögélnek vele. Vajúdtak a hegyek s ismét csak egeret szültek. Kicsit, szürkét, jelentéktelent, gusztustalant. PERUI MAGYAR PIONÍROK Peruban mindössze száznyolcvan magyar él, legtöbbjük Limában, a fővárosban dolgozik. Valamennyien jó körülmények között élnek s becsületet szereztek a magyar névnek. Peruban nincs lezülött magyar s nincs kommunista, sem más szélsőséges elem. Legtöbben a két világháború közti időben vándoroltak be Peruba. Néhány magyar már akkor is régebben élt ezen a földön, ezek fogadták az akkori jövevényeket: Kemény, Lányiék, Hornung — akik már meghaltak — Babota József és báró Borbássy, volt magyar katonatiszt, aki egy Pólában vivott párbaj után került Brazilián keresztül Peruba s jelenleg Puerto Incan él. A második világháború után Peruba került magyarokat Mártonyi Frigyes igazította útba. Mártonyi Frigyes bányamérnök húsz év előtt kapott szerződést Peruban. Hatalmas bányavállalatok főmérnöke, akinek a neve közismert perui szakkörökben. Az ő nevéhez fűződik a Perui Magyar Kultúrkör megalapítása is. EGY ELÍTÉLT PAPÉRT Az Amerikai Erdélyi Szövetség new-yorki szervezete 1958 december 5-én, pénteken este tartotta meg tiszujitó közgyűlését a new-yorki 69-ik utcai református egyház termében. Teleki Béla elnök javaslatára elhatározta, hogy tiltakozó beadványokban fordul illetékes helyekhez Dr. László Dezső kolozsvári református lelkész legutóbb történt bebörtönzése ellen, akit a román kommunisták mondvacsinált, hamis vádak alapján nyolc évi börtönre Ítéltek. László Dezső az erdélyi reformátusok egyik legtekintélyesebb személyisége, akinek komoly, meggondolt egyénisége kizárja bárminő deliktum elkövetését. Az amerikai református egyházakat is felkéri a közgyűlés, hogy az Egyházak ökumenikus Világtanácsán keresztül is szorgalmazzák László Dezső kiszabadítását.
