Fraternity-Testvériség, 1959 (37. évfolyam, 1-12. szám)
1959-04-01 / 4. szám
8 TESTVÉRISÉG első kötete jelent meg nyomtatásban “Bölcsőtől Budapestig” címmel (19d4). De mint említettem, folytatása további kétezer oldalas kéziratban még kiadatlan. Ez életrajzát 1909-ig hozza fel, tehát csaknem az Elsodort Falu megindulásáig. így a kör mégis csaknem teljes és befejezett. Szabó Dezső azért tudta megalkotni századunk nagy magyar társadalmi regényét, mert teljes függetlenséggel beléadta müveibe önmagát, mélyen átélt világát. Leásott létünk gyökeréig, a faluig, a parasztságig, akárcsak nagy zeneköltő kortársai, Bartók és Kodály, vagy az irodalomban Ady és Móricz Zsigmond. De egyúttal a világirodalom legnagyobb mesterművei is felszívódtak vérébe, ott éltek benne Homérosz, Dante és Tolsztoj, akárcsak Bartók Bélában Bach és Beethoven. A mélységet összekötötte a magassággal, mert csak igy jöhet létre igazi uj nagy remekmű. Aki pedig egyes alakjait eltúlzottaknak vagy sértőknek találja, gondolja meg, hogy milyen élesen bírálta meg saját nemzetét, saját egyházát és saját osztályát, az értelmiséget, a középosztályt, a tanárokat, a székely falut is. Tollát nem a gyűlölet vezette, hanem a javítás szándéka, a szeretet, mert olyan egészségesnek akarta látni nemzetét, mint Dánia. Az átalakulásért, a reformokért hangosabban, forradalmibban, szenvedélyesebben küzdött, hogysem ez ne lett volna visszahatással művészetére. —■ Nem hitte el Ady Endrének, hogy “Egy-két szegény iródiák Sohse állított meg még sorsot És népeket veszejtő, titkos Törvényes, nagy tragédiát.” Ma, sajnos, már tudjuk, hogy minden változatlanul úgy folyt volna, amint történt, ha Szabó Dezső egyetlen sort sem irt volna életében. És mégis az a hagyaték, amelyet hátrahagyott, vigaszt adott sokaknak, sok kétségbeesést szétoszlatott és hitet adott a jövőbe. Ugyanakkor, mikor Spengler Oswald német történetfilozófus a kultúra, a nagy művészet Alkonyát hirdette és sokakat magával ragadt a kétség, a dekadencia, ő az alkotások egész sorozatával mutatta meg, hogy élnek még a nagy művészet egészséges gyökerei. Bebizonyította, hogy a magyarságban olyan erők lap- panganak még, amelyeket a világ csak most kezd felfedezni. De éppen ezért felvetjük a kérdést: nem vétek-e az orosz Pasternak Dr. Zsivágójához hasonlóan ezt a nagy szabódezsői örökséget véka alatt tartani? Holott legjava a világirodalomban igen megbecsült helyet kaphatna. (Vége)
