Fraternity-Testvériség, 1958 (36. évfolyam, 1-11. szám)

1958-10-01 / 10. szám

I DERŰS PERCEK i

&W\AaAAAAA/\AAAAAAAa,AJrAAAAAAAA/VAAAAA&fl^!

RANG ÉS MÓD

Valamikor régen Albrecht főherceg, a táborszernagy, a legfőbb katonai parancsnok jött Debreczenbe az őszi hadgyakorlatokra. Volt kínja a szegény bakának, míg bebiflázta a magas ur nevét és tituláját a reglama szerint: Kaiserliche und königliche Hochheit, Albrecht Feldmarschal . . . biz ezt ebben a formátumban a vámospircsi Pereczes Dani be nem vette, hanem megmagya- rositotta a maga szája-ize szerint eképpen: like, like hókám hal- brekc, felmarsol ...

A pályaudvaron néhány civis várakozott. Nem a főhercegre voltak kiváncsiak, arról jóformán azt se tudták, hogy a világon van — azt meg éppenséggel nem, hogy — minek. Uraimék arra várakoztak, hogy mikor tolják már be a tiszafüredi vicinálist — a hortobágyi vásárra voltak azon menendők. Mégis feltűnt nekik a sok fényes ruhába bujt magas rangú katona. Meg is kérdezi a hegyeshasu Balogh Horváth János uramat:

— Vájjon m’affenének örményük itt ez a sok finyes katona, János bátyám?

— Tuggya a fene, ecsém, de az az egy má’ bizonyos, hogy ennek az itt való ténfergéseknek is mi aggyuk meg az árát, adóba, meg mi egybe-másba, hogy az Isten rogyassza rájuk az eget . . .

Megakadt a főherceg szeme a sok jóképű magyaron, kiválasztotta közülük a legöregebbet Horváth János uramat — odalépett hozzá, lefolyik köztük a következő társalkodás:

— Bácsi, hány ember mekfan faluba?

—, Nem falu e’, vessz meg, hanem város.

— Az van szép . . . hány ember mekfan városba?

— Megvan a’ mind, te jámbor, nem veszett el egy se . . .

—• Bácsi mond hány van?

—- Tuggya a ménkű . . .

— Bácsi talán azt se tud, kivel beszél; én Albrecht főherceg vagyok . . .

— Bánnya a ménkű .... sarkon fordult Horváth János uram, megbökte két ujjával a kerek kalap szélit ... no Istennek ajánlom . . . azzal a faképnél hagyta a magas urat — csak a komáknak tartott némi magyarázatot:

■—- Aszongya ez a girhes, hogy ü a főherceg. Hát lehet, de sivó nimet az istenadta . . . lehet, hogy nagy ur, odahaza, de