Fraternity-Testvériség, 1958 (36. évfolyam, 1-11. szám)
1958-04-01 / 4. szám
TESTVÉRISÉG 3 “charming” követtel szemben. Sőt! Kedves babához (just like a doll) hasonlitgatták a kétméteres követet, s bevették tőle azt a maszlagot is, hogy Stalin nagy-nagy államférfi volt, de persze — mint minden embernek — neki is voltak hibái, amiket azonban Hruscsev elvtárs már azóta régen jóvá tett. Még talán azt is elhitték volna neki, hogy azt a vagy harminc millió embert is feltámasztotta, akiket eddig a másvilágra küldöttek. Sőt talán a budapesti mészárlás is tulajdonképen baráti majális volt, amit itt mi, hitvány imperialista bérencek, persze gáládul félre magyaráztunk. Nos, igy szórakoztak az ohiói hölgyek. Mellesleg pedig szinte naponként jelennek meg az újabb és újabb tervek arról, hogy mi is legyen hát a tárgya a vörösök által olyan kitartóan és kínosan forszirott “summit meeting”-nek. És ezekből a tervekből az utóbbi napokban már feltűnően hiányzik a rabállamok felszabadításának követelménye. De — ugye — minek is volna ilyen bagatell ügyekkel törődni, amikor az uj vörös követ olyan elragadó, sőt még a felesége is a legelőkelőbb “beauty shop”-okban hullámoztatja haját. Sajnos, tartanunk kell tőle, hogy ez a “charm schooling” majd ódáig fajul megint, mint az első vörös szerelmi láz idején, a második világháború alatt, amikor nem volt elegendő hosszú orral tudomásul venni a lelkendező kommunista barátságot, de egyenesen szeretni illett őket s az is gyamis pillantásokat kapott, aki nem mosolygott boldogan, amikor a “good old Joe”-t emlegették. Persze nekünk, elfogult, sovinista, gyütt-ment, értelmetlen cs csak bajokat szerző magyaroknak nem túlságosan ildomos véleményt nyilvánítani az ilyen jelenségekről s eszünk ágában sincs minősítésre vetemedni az említett ohiói s más hasonló hölgyekkel szemben sem. Távol legyen! Mindössze annyi kívánkozik ide, hogy — jobb hijján — mi szégyeljük magunkat. Hol nincsen hit, a lélek holt-tetem, Ott megváltó nagy ember nem terem, Szebb életért sóvárog a kebel, Hitetlenség csak barmokat nevel. (Szabó László: “Omár korsója mellett” cimü kötetéből)
