Fraternity-Testvériség, 1957 (35. évfolyam, 1-12. szám)

1957-06-01 / 6. szám

TESTVÉRISÉG

21

SZABÓ LÁSZLÓ

POCAHONTAS

INDIÁN REGE NYOLC ÉNEKBEN

ÖTÖDIK ÉNEK — (Folytatás)

Kit a matróz kése fel először vagdal,

Hajó kapitánya s brit vezére: Argall,

Ki hírnökét küldi mindjárt Jakabvárba, Honnan Rolf előjön gyors útakat vágva.

Argall elbeszéli a daliás Rolfnak Mibenlétét eme fájdalmas dolognak;

De aztán előáll, mintegy balzsam-írrel,

Rolfra kiváltképen jó királyi hírrel.

Hogy kapitány rangban visszahajóz Smithtel, Hol Jakab királynál kényére kilincsel,

Ki lovaggá üti, két vállán, a karddal,

Ékesíti térdét lovagi szalaggal.

Helyettük Argall lesz a vár kapitánya,

Hogy ne legyen váruk ezentúl sem árva,

Sőt hoy virágozzék a telep is szebben,

Nem lesz rövidségük szerszámban és szerben.

Útközben hogy kaptak pejparipa hátra,

Rolf figyelme ráhull szép Pocahontásra, Dicsérő szavai dallamosan zöngnek,

Hogy micsoda kincse van e csuda törzsnek.

“Barátom, e lángész, tudománnyal telve, Magát legutóbb az Igére vetette, Gyarmat-ügyre lenne fizetetlen érték,

Ha rá mi-hitünknek palástjait mérnék.

Angyala ő áldott béke szellemének,

Ügyes és szellemes előzője vésznek,

Fajtája közt híve minden haladásnak,

És nagy szerelmese az angol tudásnak.