Fraternity-Testvériség, 1957 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1957-06-01 / 6. szám
1 TESTVÉRISÉG 5 Sovinisztának fognak bélyegezni, ha véletlenül nem találjátok Európa legdemokratikusabb államának azt a torzsülött nemzet- konglomeratumot, mely a második világháború végén százezernyi őslakost tett át határain csak azért, mivel azok magyarok voltak. De ezt az állam alakulatot itt tákolták össze az Egyesült Államok földjén történelmi hamisitások sorozatával félrevezetett jóhiszemű amerikaiak segitségével s igy ez amolyan amerikai “szent tehén”-nek számit. Végül olvashattok majd népünk háborús bűneinek olyan özönéről, melytől egy nem elég tájékozott — vagy épen félre tájékoztatott — ember joggal hiheti, hogy a háborút tulajdonképen militarista őrületében a mi maroknyi népünk kezdeményezte, mi gázoltunk bele “a jó öreg Józsi bácsi” szépen fejlődő kommunista birodalmába s természetesen a zsidók százezreit is kizárólag mi mészároltuk le a valószinüleg szintén általunk terrorizált szegény, ostobán engedelmeskedő német názik asszisztálásával. Tragikomikusán hangzik, pedig keservesen igaz az, hogy bizonyos körök nem restéinek elmenni eddig a határig sem szerencsétlen népünk jó hirének megcsorbitásában. Soha ne kíséreljétek meg egyetlen dühös lerohanással elintézni, ha ilyen várlázitó állításra bukkantok. Több évtizedes tendenciózus hazugsághadjárat szülte e tévtanokat s igy csak hosszú és szívós felvilágosító munkával irthatjátok ki azt a köztudatból. Ehhez a már kevesek által megkezdett munkához való kapcsolódástok felbecsülhetetlen szolgálatot jelenthet népünknek. Segítsetek! Kényszerű menekülésiekkel a magyar szellemiség fájának egyik legvirágzóbb ága törött le. Nemcsak a mai élet-halál- harcban hiányoztok végzetesen, hanem még inkább pótolhatatlan veszteség lennétek az ország jövendő kiépítésében. Ezt soha ne tévesszétek szem elől! Szerezzetek hát annyi tudást és tapasztalatot, amennyit csak ez a hatalmas és fejlett ország nyújtani tud és vigyétek haza az első adódó alkalommal, hogy igy ne idegenbe sodrott magként kallódjatok el, hanem nemesitő oltóvesszőkként kerüljetek vissza az ősi magyar tölgyre. Ne legyen ez az első és utolsó találkozó, mint annyi emigráns kezdeményezésnél történt. Ne engedjétek el egymás kezét az uj földön sem: tartsatok és működjetek össze! Fiatal vállaltokra népünk jobb jövőjének súlyos felelőssége nehezedik. De hiszem, hogy megoldjátok feladatotokat, mert a Mindenható kivételes erőt ad mindig azoknak, kiket nagyra hiv el. Ebben az uj fajta harcotokban mindig számíthattok amerikai magyarságunk támogatására. Választott nemzedék vagytok: a lelket meg ne oltsátok. 1957 pünköstjén. Eszenyi László
