Fraternity-Testvériség, 1957 (35. évfolyam, 1-12. szám)

1957-01-01 / 1. szám

14 TESTVÉRISÉG mátus középiskolai internátus létesittessék a sárospataki Angol Internátus mintájára, amelyben fiaink és leányaink az amerikai rendszerű “high school” elvégzésével párhuzamosan a magyar nyelvet ápolják és a magyar vonatkozású tantárgyakat tanulják ezzel képesítvén magukat az amerikai magyar szellemi élet vezetőivé. Ennek kiegészítését, ifjúságunk továbbképzését lenne hivatva az Elmhurst College keretében szervezett magyar fa­kultás végezni és valóban különleges öröm számomra, hogy a Ligonier-i Otthonunk lelépő igazgatóját: Nagy tiszteletű Kecske- méthy József testvérünket, az Amerikai Magyar Református Egyesület vezértitkárát és az Elmhurst College magyar fakul­tásának dékánját: Nagytiszteletü Molnár Ágoston urat hall­gatóim sorában köszönthetem. Az említett mindkét magyar nevelő intézetnek szinte kész adottságai vannak. Hála légyen a Mindenhatónak" azért, hogy megengedte, hogy a Magyar Református Egyesület itt, Ligonier- ban olyan alapokat rakjon le, amelyre a magyar öntudat vára: a “Bujdosó Sárospatak” letelepedhetik és hála lelkes magyarok munkásságának, aki az Elmhurst College keretében egy magyar fakultást létesítettek. Mustármag, amelyből terebélyes fa nö- vekedhetik. Azt is mondhatná valaki, hogy a Piaristák máris üzem­ben tartják Derbyban, középiskolájukét Buffalo-tól délre és rövidesen a másodikat is megnyitják, értesülésem szerint Philadelphia-ban. Ezekben az intézetekben több protestáns ma­gyar diák is tanul s bizonyosak lehetünk abban, hogy magyar szellemű nevelést kapnak. És mégis azt mondom, hogy szük­ség van egy magyar református középiskolai internátusra, mert a magyar életnek szüksége van erre a színre is, mert e nélkül nem lehet teljes a magyar élet. Sokrétű és színes a magyar fajta és jaj annak, aki egyiket vagy másikat ki akarná gyom­lálni a nagy magyar kertből, mert nem lehet kiszakítani a magyar élet testéből a Hajdúságot, vagy Kalotaszeget, mert református, Kalocsát, vagy Esztergomot mert katholikus, sem a Barcaságot azért, mert evangélikus s az is örök igazság marad, hogy Kossuth Lajosból nem lehetett volna Kossuth Lajos Kalocsán, de Apponyi Albertból sem Apponyi Albert a Nagyenyed-i Főtanodán. Végezetül hadd mondjam el még abbeli meggyőződésemet, hogy a népek békés együttműködésének nem az uniformizálás az alapja és szovjet példa után indul az, aki bármilyen op­portunus elgondolás alapján a népi sajátosságaink, kincseink s igy első sorban nyelvünk feladásában látja a szebb jövő biz­tosítékát, aki a népek közös nevezőre hozatalát egy mindeneket

Next

/
Oldalképek
Tartalom