Fraternity-Testvériség, 1956 (34. évfolyam, 1-12. szám)

1956-01-01 / 1. szám

TESTVÉRISÉG 9 A SZÁMÜZÖTTEK ÉDES ANYJA (Emma Lazarus amerikai költőnő 1883-ban Írott verse, amit 1908-ban helyeztek el a new yorki Szabadság szobor talapzatán) Nem mint az ős görög kolosszus Rhodosnál, Mely parttól partig tárta tipró lábait, A tengerverte szikla gátba ásva itt, A mi révünkben fáklyatartó asszony áll. A számüzöttek édes anyja ő s a fény Mi ott viliódzik égretárt szövétnekén, Mint földiekkel játszó égi tünemény, Kedvett szegetteknek hitet adó remény. A túlsó partra néma ajkkal is kiált: Tartsd meg magadnak pompád büszke ó-világ, De küld át földed minden megvetett fiát, A megfáradt, terhelt szegények bus hadát. Jöjjön a sok szabadság-éhes nincstelen . . . Aranykapunkon őket átvezérelem. "AZ UR ORCÁJA" Átlépvén emez újabb esztendő kapuján, a mi meny- nyei Atyánk drága Ígérete hangozik hozzánk: “Az Én orcám megy veletek és Én adok néktek nyugodalmat.” Földi életünk gyorsan elmúlik, mert nincs nékünk itt maradandó városunk. Hányszor megtörténik, hogy mikor már hozzánőtt a szivünk egy-egy helyhez, ak­kor kell tovább mennünk. Nem szívesen tesszük, de nem tudunk tenni ellene. Néha szeretnénk megállítani az időt, de mi nem vagyunk Józsuák. A mi szavunk­nak nem engedelmeskedik sem hold, sem a nap. A mi sorsunk a folytonos változás és rohanás az enyé­szet felé. Mi az orvossága a bizonytalanságnak? Az Ige azt mondja: “Az Én orcám megy veletek.” Élet­utunk társa maga az Isten, az ég és föld Ura. Orcája jön velünk, vagyis gondviselése, kegyelme, ereje és oltalma kiséri minden léptünket. S az Ige többet fejez ki, mint amit mond, mert abban minden benne van. Ha Isten velünk van, akkor miénk a föld és miénk a menny. A jövendő bizonytalan és veszedelmes? Isten velünk létele elegendő biztosíték minden bajok ellen. De mi nyugalomra is vágyunk. Megnyerjük? Az Ige biztosra mondja. Isten velünk jövő orcája nyugal­mat ad az élet fáradalmai, sőt harcai közepette is. Nyugalom! Nyugalom ebben az annyira zaklatott, annyi veszedelemmel megrakott világban. Lehetséges földi ha­landó számára nyugalom? Igen. Isten ígéretében nincs okunk kételkedni. Nyugodjék meg a te lelked Őbenne s ne félj az ismeretlen jövőtől, mert az Ő orcája veled megy és Ő nyugalmat ad! (Egyházi Újság.) Daróczy Sándor. PÁPAI KITÜNTETÉS Amint azt velünk közlik XII. Pius pápa Varga Bélát, a veszprémi székeskáptalan kanonokját és vesz- prémegyházmegyei főesperest pápai prelátussá nevezte ki. Cardinal Spellman, new-yorki érsek 1955 december 12.-én kihallgatáson fogadta a kitüntetettet, akinek a kinevezési okmányt átadta. Varga Béla, mint az köz­tudomású, jelenleg a New Yorkban működő Magyar Nemzeti Bizottmány elnöke. 1903 február 18.-án szü­letett Börcs községben, Győr megyében. Szülei föld­művesek voltak, akik öt gyermekük közül kettőt a papi hivatásra neveltek. 1926-ban szentelték pappá. Ő épít­tette az uj balatonboglári plébániát és templomot, az első modern templomok egyikét Magyarországon. Papi tevékenysége országos méretűvé tágult a világháború idején, amikor a pápai nuncius és Serédi Jusztinián bibornok megbízásából kezébe vette a vallásuk miatt üldözöttek és a lengyel, francia, holland és más nem­zetiségű menekültek s Magyarországra szökött hadi­foglyok mentését és ellátását, amelynek során sokezer üldözött nyert menedéket és mentette meg életét. Varga Béla irányításával és gondozásával állították fel a ba­latonboglári lengyel menekült tábort s ő irányította és gondozta a francia, holland és más nemzetiségű, Magyar- országra menekült hadifoglyok balatonboglári táborát is. Emiatt a mentő tevékenység miatt a Magyarorszá­got megszálló náci hatóságok halálra keresték. Varga Béla kezdettől tevékenyen vett részt a Gaál Gaszton által vezetett Kisgazdapárt megszervezésében, különö­sen a Kisgazdapárt demokratikus küzdelmében a tota- lizmus és a náci előítéletek s tévelyek ellen. 1939-től emigrálásáig, 1947 júniusáig a magyar parlament tagja, 1946 februárjától a magyar parlament elnöke volt, amely tisztségéről sohasem mondott le. Emigrálása után Varga Béla, mint a magyar parlament le nem mondott elnöke a szabad földön élő magyar törvényhozókkal megszervezte a Magyar Nemzeti Bizottmányt. HUNYADI BÉLYEGZŐ Miként 1952-re magyar tárgyú amerikai postabé­lyeget óhajtott kiadatni az Amerikai Magyar Szövetség Kossuth apánk 100 évvel azelőtti, világraszóló diadal- utja emlékére, úgy ezidén Hunyadi János nándorfehér.- vári győzelmének 500-ik évfordulójára igyekezett em­lékbélyeget megjelentetni. Bár különböző akadályokra hivatkozva, ezúttal sem adott helyet az amerikai posta a kérésnek, végre mégis megengedte a Szövetségnek, hogy az alábbi szövegű postabélyegzővel bérmentesítse Washingtonból keltezett leveleit: The 500th Year Angelus Bells Hail HUNYADI’s Valor Aki ilyen felülbélyegzéssel óhajtja a címzettekhez juttatni leveleit, küldje azokat továbbítás céljából az AMSz címére (527 Mills Bldg., N. W., Washington 6, D. C.) A Szövetség készséggel, díjtalanul vállalkozik a levelek továbbküldésére és mindössze a beküldött levelek számának megfelelő portó megtérítését kéri.

Next

/
Oldalképek
Tartalom