Fraternity-Testvériség, 1956 (34. évfolyam, 1-12. szám)

1956-12-01 / 12. szám

TESTVÉRISÉG 7 A forradalomnak nemcsak a reakció az ellensége, hanem az anarchia is. Még gondolni se merjen senki az elmúlt kor­szakok rendszereinek vissza állitására. A forradalom vívmányai­nak megőrzése és továbbfejlesztése, hibáinak megigazitása és az igazságtalanságok jóvátétele lehet a cél. Ugyanakkor védekez­nünk kell az anarchia ellen is. Életfeltétel, hogy mielőbb helyre­álljon a rend és a nyugalom. S a bűnösök elfogása, elitélése az állami szervek és független bíróságok feladata. És sohasem lehet egyéni akció tárgya. Mikor az ostrom után a pincéből feljöttünk, a Kálvintéri templomban február 4-én az első gyü­lekezeti Istentiszteleten, akkor még lőtték a templomot Budáról, kitört templomablakokon besüvöltő hóviharban, ez volt a pré­dikátor alapigéje: ne tévelyedjetek, Isten nem csufoltathatik meg. Valamit vet az ember, azt aratja is. Üdv azoknak, akik igaz­ságot és szeretetet vetnek. Ordass Lajos evangélikus püspök rádiószózata — Az első érzés, melyet szóba öntök, legyen a hálaadás a hatalom egyetlen és örök urának, Istennek! Az ő sújtó keze jelenti számunkra a megpróbáltatást, fölemelő keze juttat min­ket minden örömünkhöz. Ha sújt, ha áld, őt magasztaljuk! Ifjúságunk meglátta, hogy az az ut, amelyen vezetni akar­ták, nem magyarságunk útja. Éppen ezért nem lehet a magyar jövendőt hordozó ifjúság útja sem. Ennek a felismerésnek első következménye az volt, hogy az ifjúság nemzetünk szabadságá­ért síkra szállt. Az a reménység éltet, hogy ugyanez az ifjúság felismerte, vagy most ismeri fel, hogy magyarságunk jövője csak az örök Isten vezetése mellett található meg. Kegyelettel adó­zunk mindazoknak, akik ebben a harcban életüket áldozták. Hálával azoknak, akik sebet viselnek. Részvéttel azoknak, akikre most az ért veszteség miatt gyász borul. Édes hazánk evangé­likus egyházának gyülekezeteihez és lelkipásztoraihoz: Mi né- hányan, akik a fővárosban össze tudtunk gyülekezni kinyilat­koztattuk, hogy népünk szabadságharcával azonosítjuk magunkat. Ezt kérem most mindannyiotoktól. És most beszélni akarok a külföldön élő hittestvérekhez is. Isten szent nevében intézek néhány szót hozzátok a nagyvilág­ban élő hittestvéreim! A közelmúltban jártak itt közöttünk képviselőitek. Megtapasztaltuk azt a szeretetet, amellyel egy­házunk szabadságáért folyó küzdelmünket támogatjátok. A sza­badság utján elinduló egyházunk és nagyon nehéz megpróbál­tatás alatt lévő hazánk nevében szólok most hozzátok, drága hittestvérek. A független Magyarország nemzeti kormánya ki-

Next

/
Oldalképek
Tartalom