Fraternity-Testvériség, 1956 (34. évfolyam, 1-12. szám)
1956-01-01 / 1. szám
6 TESTVÉRISÉG hazahívta az Ur. Amerikai magyar református életünk építői között azok közül való volt Dezső János, aki Amerikában született, itt végezte iskoláit, itt szentelték lelkipásztorrá, egész életében itt dolgozott. Második generációs volt, de szivben-lélekben magyar maradt. Isten Országát építette az Egyházban, a város polgári életében. Egyidőben városi tanácsos is volt, a városi önkéntes tűzoltó testületnek tagja és lelkésze, a kis városkának megbecsült polgára volt, amit az is igazol, hogy utcát is neveztek el róla. A nyomdászatot úgy szerette, hogy otthonában kis nyomdát rendezett be. Ezen nyomta magyar ÁBC-jét. Konfirmációs Kátéját. Hatvannegyedik születésnapján tartott temetésén 24 magyar és nagyszámú amerikai lelkész vett részt. “Aki nekem szolgál” — mondotta Megváltónk — “megbecsüli azt az Atya. És ahol én vagyok, ott lesz az én szolgám is.” Egyesületünk nagy családja együttérző szeretettel fordul Dezső János családja felé és azt kérjük: az Ur adjon nékik vigasztalást, békés megnyugvást. ISTENTISZTELETI SZOLGÁLATUNK WASHINGTONBAN A fővárosban, ahol magyar egyház nincsen, Egyesületünk nyújt egyházi szolgálatot. Az elmúlt esztendőben 21 alkalommal volt istentisztelet, négyszer urvacsoraosztás, két temetés és egy keresztelés. Ezenkívül minden heti munkánkat, hétfőn reggel, áhítattal kezdjük, Istentiszteleteinket a Kossuth Ház dísztermében tartjuk. ÜDVÖZLET — BUDAPESTRŐL Katona Géza, homesteadi születésű testvérünk, Budapesten, az amerikai követségen, mint Assistant Attache teljesít szolgálatot. Az ünnepek előtt látogatóban itthon volt, Kossuth Házunkban is látogatást tett. Visszatérve a következő ünnepi köszöntést küldte: “Kellemes Karácsonyi ünnepeket és sok sikert az uj évben, mind az Egyesületnek, a tagtestvéreknek, a tisztviselőknek, Budapestről: Katona Géza, neje és családja.” A ránk emlékezést, jókívánságokat hálásan köszönjük. ÖTVENÉVES AZ AMERIKAI MAGYAR SZÖVETSÉG Az újév február 26-án lesz ötven esztendeje annak, hogy az Amerikai Magyar Szövetség, Clevelandban megalakult. — A Szövetség első íródeákja, Baracs Henrik, feljegyzése szerint a Szövetség a következő célt tűzte maga elé: “Magyarország ügyének felkarolására és az Egyesült Államokban uj hazára lelt népünk tekintélyének emelésére minden magyar lakta városban osztályt szervez, melyben a különböző egyházak híveit és egyletek tagságát abból a célból tömöríti, hogy fontos kérdésekben nagyobb súllyal képviselhessenek bennünket befolyásos amerikai körökben.” Ötven esztendő alatt igen sok jót tett az Amerikai Magyar Szövetség. Áldásos munkát végez ma is. Ebben a munkában Református Egyesületünk is hűséggel együtt dolgozik a Szövetséggel. Anyagi és lelki támogatásban részesítjük, tagságunk pedig az elmúlt évben is $2,000 értékben vásárolt a Karácsony előtt kiküldött Hunyadi bélyegekből. Hálás köszönet illesse azokat, akik körlevelünket és a bélyeget szívesen fogadták és azért pénzt küldtek a Szövetség munkájának segítésére. Az ötven éves Amerikai Magyar Szövetséget Egyesületünk tagjainak további szives jóindulatába ajánljuk. JÖN A BÖJTI IDŐSZAK Február 15-én Hamvazószerda lesz, megkezdődik a böjti időszak. Az igaz böjtről igy szól a Biblia: “Nem az-é az igaz böjt, hogy az éhezőnek megszegd kenyeredet ... ha mezítelent látsz, felruházd és a nemzetedbeli előtt el ne rejtsd magadat?!” Jön a böjti időszak. Tartsuk meg azzal, hogy az éhezőnek szegjük meg kenyerünket, ruházzuk fel a mezítelent, ne tagadjuk meg származásunk földjének népét . . .“nemzetedbeli előtt el ne rejtsd magadat.” Oly sok szenvedés, éhezés, nyomorúság van. Oly sok kérő szó hangzik felénk. Egyesületünk központjából próbálunk segítséget nyújtani. — Tegyük meg egyenkint is. Tudom én, hogy mindenkinek sok a kötelezettsége. De a szerető szív talál utat, módot a segítésre. Egyik központi hivatalnokunk a feleségével megbeszélte, hogy karácsonykor nem vesznek egymásnak ajándékot, hanem 250 dollárt küldenek a menekült magyarok gyermekeinek németországi magyar iskolájára. El is küldték. A köszönő levelet odaakasztották a karácsonyfára és azt látva szivükben talán több örömöt, boldogságot éreztek, mintha megajándékozták volna egymást. Jön a böjt. Felénk hangzik az ősi kiáltás: “Jöjj és légy segítségül minekünk!” Segítsen ki ki úgy, ahogy tud. De segítsünk. Tartson igazi böjtöt: szegjük meg kenyerünket az éhezőnek. Ha valaki Egyesületünk segélyalapjára adakozik, köszönettel vesszük. Dr. Újlaki Ferenc elnök.
