Fraternity-Testvériség, 1956 (34. évfolyam, 1-12. szám)
1956-09-01 / 9. szám
TESTVÉRISÉG 11 az, amely “20 ezer dollár kamatmentes kölcsönt adott, hogy az amerikai magyar reformátusok ajkán az ősi zsoltár és dicséret el ne némuljon!” Az Ő keze volt az, amely kulturális, társadalmi, nemzeti és a jótékonykodás terén irányított, vezetett és segített bennünket! Az Ő keze volt az, amely a Bethlen Otthonban 35 év alatt 1,167 gyermeket segített felnevelni és kibocsátani! Az Ő, a testté lett Ige keze volt az, amely 467 öregre, elaggottra segített gondot viselni! Igen, Ő a Jézus volt az, aki azt mondta, hogy “engedjétek hozzám a gyermekeket . . . mert ilyeneké a mennyek országa.” (Mt. 14:19.) Igen, Ő az ölébe vette őket, rájuk tette az O áldó kezét és azt mondta nekünk, hogy “Bizony mondom nektek, hogy ha valaha eggyel is megtettétek e legkisebb atyafiak közül, velem tettétek azt.” (Mt. 25:40.) Igen, Ő a Jézus volt az, aki igy szólt 467 öreg testvérünkhöz: “Jöjjetek én hozzám . . . kik elfáradtatok és meg vagytok terhelve és én megnyugtatlak titeket.” (Mt. 11:28.) Ő volt az, aki 60 évvel ezelőtt elvetette azt a kicsiny mustármagot, amely hatalmas fává nőtt és amelynek ágain fészket rakhattak és amelynek árnyékában otthont és pihenést találtak az árvák és aggok! Az Ige testté lett! Itt lakozik közöttünk, szemléljük az ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttjének dicsőségét, telve kegyelemmel. ★ ★ ★ A mi amerikai magyar életünknek országos viszonylatban eddig négy védő, segítő és építő sarka volt. Ne adja az Isten! de félünk, hogy lassan, csaknem egyedül a mi kezünkben marad mind a négy sarok, “Ma már egyedül maradtunk meg magyar nevünkkel és vitathatatlanul magyar jellegünkkel!” (Borshy.) — Éppen ezért is a széttörtdelt egységünk tükrét, “a legalább 100 vagy 150 ezerre becsülhető magyar és református származású nemzedékünket” eggyé kellene olvasztani és kovácsolni, mert igy szétdarabolva a só hamarabb elveszti majd az izét! Én is vallom, hogy “ennek a sónak nem szabad meg- izetlenedni rajtunk és bennünk!” Az amerikai magyar refor- mátusság megoszlattatása nem isteni, hanem emberi cselekmény. Nem hittani, hanem egyházkormányzati különbségek választanak el bennünket egymástól. A Krisztus, a mi Mesterünk azért könyörgött, hogy egyek legyünk! Ha erre fogunk törekedni, akkor valóban uj épületet fogunk avatni, “nemcsak honoráriumot fogunk tudni adni” azoknak, akik a kilincsekre teszik a kezüket, hanem ki is nyílnak az ajtók és szeretettel befogadnak majd benünket! ★ ★ ★ E két jubileumnak és hálaadásnak az ünnepe, ne csak az
