Fraternity-Testvériség, 1956 (34. évfolyam, 1-12. szám)
1956-07-01 / 7. szám
TESTVÉRISÉG 37 döntő tényező az volt, hogy Rudolfnak egy Belgiojoso nevű tábornoka meg akarta zsarolni. Mivel Bocskay nem állott kötélnek, Belgiojoso sereggel indult ellene. Utjokban a császáriak szétverték az erdélyiek egy igen kicsi csapatát s a zsákmányolt podgyászban ráakadtak Bocskaynak az erdélyi bujdosókkal folytatott levelezésére. A levelek ugyan nem bizonyították, hogy Bocskay Habsburg ellenes lett volna, de Belgiojosonak mégis kapóra jöttek s Bocskayt árulónak kiáltván ki, jószágait el akarta kobozni, őt magát pedig elfogni. Bocskay számára, akit Rudolf igy erőszakkal vert el magától, nem maradt más ut, mint a védekezés. Sikerült megszereznie az addig császári szolgálatban lévő, hajdúknak nevezett magyar zsoldosokat, akikkel megértette, hogy nekik nem a fajtájuk ellensége oldalán, hanem saját nemzetük mellett van a helyük. A hajdúkkal azután Belgiojosot Álmosd mellett megverte s néhány hónap alatt egész Erdélyt és habsburgi Magyar- országot felszabadította. A nyárádszeredai országgyűlésen 1605 február 21-én Erdély, a szerencsi országgyűlésen pedig 1605 április 20-án Magyarország fejedelmévé választották. Bocskayban és a felkelőkben megvolt a hajlandóság arra, hogy békét kössenek, de Rudolf kijelentette, sohasem egyezik bele, hogy az “eretnekeknek” vallásszabadságot adjon. Rudolf testvérei látták, hogy ez a csökönyösség könnyen Magyarország elvesztéséhez vezethet s igy a béketárgyalások ügyét Rudolf legidősebb öccse, Mátyás főherceg vette kezébe. Bocskay, hogy a nemzet kívánságait maga állapíthassa meg, 1605 novemberére Korponára országgyűlést hivott össze. Mig az országgyűlés összeült, Erdélybe látogatott el, ahol a fejedelemségbe iktatták be. Ugyancsak a korponai országgyűlés előtt történt Bocskaynak Lala Mohammed török nagyvezérrel való találkozása is Rákos mezején, ahova Bocskay fényes kísérettel érkezett. A nagyvezér átadta neki a szultán levelét, amiben Erdély és Magyarország fejedelmének ismeri el, Magyarországot az addigi adófizetés alól felmenti, Erdély adóját tiz évre elengedi, azután pedig évi tízezer forintban állapítja meg. A szultán Bocskaynak királyi koronát is küldött, de Bocskay nem akart király lenni, mert a szultántól elfogadott királyi méltóság a nemzetre nézve megalázó lett volna, igy kijelentette, hogy a koronát pusztán a szultán barátsága jeléül fogadja el, mert Magyar- országnak törvényes királya van. A rákosi jelenet Bocskay önzetlenségét, hazaszeretetét állítja elénk. Ezt bizonyítja a béketárgyalások alatt tanúsított magatartása is, mert lényegében csak azt kívánta, hogy min-
