Fraternity-Testvériség, 1956 (34. évfolyam, 1-12. szám)
1956-06-01 / 6. szám
14 TESTVÉRISÉG Imádkozó magyarok tábora egyre nő, szentséges öltözetükben siet a Te néped a Te sereggyüjtésed napján. Királlyá koronázzuk magunk és népünk felett a Te Szent Fiadat és nemzeti jövőnket, egész történelmünket odaszenteljük a Te dicsőségedre. Szánj meg és válts meg minket, óh Szenteknek Szentje! Ámen. (Dr. Ravasz László Hazafelé .. Elmélkedések és Imádságok eimü művéből.) HUNYADI ÜNNEPSÉGEK Az Amerikai Magyar Szövetség óhajt megemlékezni az 1456-os eseményekről. Ezáltal is igyekszik felhívni az amerikai közvélemény figyelmét arra, hogy amint 500 évvel ezelőtt, ugyanúgy most is a szabad világ védelmében vérzett el és szenved Magyarország népe, mely ily formán nem csupán megértést, hanem ügyének felkarolását is nagyobb mértékben érdemli meg. Bár az AMSz főként a világi jellegű ünnepségek előkészítésén fáradozott, eddig is több alkalommal működött közre amerikai egyházi körök megnyerésében. Mint az amerikai magyarság központi csúcsszerve, ezáltal is minél szélesebb rétegeket kapcsol be az egyetemes magyar célok érdekében s húsz különböző helyen és időben készít elő ünnepségeket, illetve alkalmi megemlékezéseket s többek között a fő- és középiskolák történelemtanárait országszerte felkéri, hogy az évforduló alkalmából emlékezzenek meg osztályaikban a magyar nép Nyugatot védő évszázados áldozatairól, amikkel a békés kultúra és jólét kialakulását, sőt közvetve a tengerentúli felfedezéseket és Amerika szinte káprázatosán gyors fejlődését is szolgálta. Nemes magyar ügyet segít, aki a Szövetség nándorfehérvári jubiláris ünnepségsorozatát bármilyen vonatkozásban támogatja, felkarolja. Az 500 év előtti, úgyszintén a mai idők tanulságai bizonyítják, hogy együttes erővel, egymás iránti jóakaratu megértéssel még a többszörös erejű ellenféllel is érdemes felvennünk a küzdelmet. A valamennyiünket eltöltő jó érzésen kívül, a Vasfüggönyön túl szenvedő véreink egyaránt erőt meríthetnek abból, hogy ezentúl a washingtoni Fehér Ház mellől is minden délben harangszó hirdeti a hitetlenek zsarnoksága alóli felszabadulást. UJ VILÁGBAN — ŐSI KINCSEK Dr. Bobula Ida Írja a “Magyar Könyvtár” c. kiadványban: Mikor a római nemzet legendás őse Aeneas kimenekült a felgyújtott trójai várból, nem az volt a legfőbb gondja, hogy a maga nyomorult bőrét mentse. Trója isteneit vitte magával, azokat mentette. A trójai nagy nép volt, magas kultúra letéteményese, mellyel szemben irigyen ellenséges indulattal állt a primitiv görögök meztelen barbársága. Mikor ez a barbárság a maga nagyobb fizikai erejével feldúlta az ősi várat, ott elpusztult a hősök java — azonban az “isteneket” egy kis csoport tovább vitte, hajóra szállt velük és sok viharos bolyongás, szenvedés után uj hazában uj oltárt rakott nekik. Azok a “házi istenek”, melyeket egy-egy nagy kultúra képviselői őriznek és a vész óráiban tudatosan tovább mentenek, csak szimbólumok, jelképei a magas hagyományok összességének, amelyek egy-egy nemzetet jellemeznek, a többitől megkülönböztetve, és amelyekkel ez a nemzet járulhat hozzá az emberiség haladásához.
