Fraternity-Testvériség, 1955 (33. évfolyam, 1-12. szám)

1955-06-01 / 6. szám

TESTVÉRISÉG 3 BETHLEN GÁBOR Irta: Béky Zoltán I. Viharvert magyar fajtánknak, az üldözött magyar protestantizmusnak nagyobb védője, égőbb szerelmese, elszántabb harcosa alig volt még a történelem folyamán, mint Bethlen Gá­bor a nagy “református fejedelem.” A magyar történelem legtragikusabb korszakában tűnik fel, amikor a magyarság létét, a magyar protes­tantizmust és a vallásszabadságot a leghalálo­sabb veszedelem fenyegette. Az ország három részre tépve. Keletről a pogány török, sarlók, félholdas jelvényeivel, nyugatról az osztrák, a megmaradt csonka törzsön két ellen-király. A három felé tépett magyarság léte, fennmaradása soha nagyobb veszedelemben nem volt. Úgy a török, mint az osztrák törekvések a magyarság önállóságának megtörésére, erőinek gyöngítésé- re irányulnak. A jezsuitákkal szövetkezett osz­trák politika a magyar protestantizmus teljes felszámolását tűzi ki célúi. Bethlen nem egy­szer fog fegyvert a magyar szabadság és a pro­testáns vallás védelmére. Jelszava “Istenért és szabadságért!” Fegyvereit mindannyiszor győ­zelem koronázta. A magyarság, közele'bről a magyar protestantizmus fennmaradását — Isten után — Bethlen Gábornak köszönheti. Ma, születésének 375.-ik és halálának 325.- ik évfordulóján, — a Kelet és Nyugat mesgyé- jén, — a sarló és kalapács árnyékában, — is­mét élet halál harcát vívó, és a világ minden tá­ján szétszórt magyarság, közöttük az amerikai magyarság és az amerikai magyar protestáns egyházak — hálával és kegyelettel hódolnak a nagy fejedelem emléke előtt. Az amerikai magyar reformátusság a nagy református fejedelem emlékét és eszméit nem­csak szivében őrizte meg, hanem nagy alkotása­iban is megörökítette nevét. Országos szeretet intézményeit, Református Egyesületünk Árva­házát, Öregek Otthonát róla nevezte el. Hatal­mas társadalmi és kultúr épületei, iskolái Cle- velandban, Cartereten és számos más városban az ő nevét viselik. A Független Magyar Refor­mátus Egyház országos ifjúsági szervezete, a “Bethlen Youth Federation”, a nagy fejedelem örökét őrzi. Az Egyház hivatalos jelvénye Beth­len Gábornak a címere, amelyet 1629.-ben az erdélyi magyar református papoknak adomá­nyozott, melynek jelmondata “Arte at marté dimicandum”: tudománnyal és hősiességgel küzdj ünk. A nagy évfordulón az amerikai magyar re­formátusság hálával és kegyelettel hódol a nagy fejedelem emléke előtt s megvagyok győződve, hogy nemcsak mi, hanem a világ bármely ré­szén, amíg csak egy magyar él, nevét nem fogják elfelejteni és emlékét és alkotásait örökké álda­ni fogják. Jelen írásommal a nagy fejedelem életének fontosabb eseményeire és vívmányaira óhajtok rámutatni s ami bennünket közelebbről érdekel vallásos személyiségével óhajtok foglalkozni. Bethlen Gábor a nagy fejedelem 1580.-ban született Erdélyben Maros Ilién, köznemesi csa­ládból. Korán 10 éves korában elvesztette édes­anyját és édesapját és árvaságra jutott. Az ár­vaság megpróbáltatásai, küzdelmei és harcai közepette nőtt fel és edződött meg korának egyik legkiválóbb férfivá. Vallásossága, refor­mátus hite törhetetlen volt. A Bibliát 29.-szer olvasta végig. 1613.-ban Erdély fejedelmévé választották. Akkor már 49 ütközetet vezett, mint hadvezér népének szabadságáért és füg­getlenségéért. De nemcsak a csatáknak volt győzhetetlen hőse, hanem a Jézus Krisztusnak is hű vitéze, a magyar református egyháznak és hitnek elszánt és hősies védelmezője. A besztercebányai országgyűlésen királlyá választották. Óriássá nőtt alakját az egész világ bámulattal látja felmagasodni a barbár Kelet­nek eme legveszélyesebb pontján. A nemzeti önállóság és az evangéliumi hit elszánt védel­mezője. Bethlen nem fogadta el a koronát. Az ő célja nem a korona volt, hanem az alkotmány megőrzése, a szétszagatott magyarság egyesítése és a vallásszabadság kivívása. Ezt a célját el is érte a nikolszburgi békében 1621.-ben, mely a magyar protestáns egyháznak az 1606.-ban meg­kötött bécsi békében kiküzdött jogait továbbra is biztosította. Hogy mit jelentett ez a béke a magyar protestáns egyházak, de általában a ma­gyarság szempontjából is, az olvassa el Alvin- czi Péter Kassa nagy tudású református papjá­nak, Bethlen Gábor fejedelem lelki tanácsadó­jának, a “Magyarország panasza” című művét, s ott megdöbbenve fogja látni azokat az “isten­telen gonoszságokat, amiket a Habsburgokkal szövetkezetit jezsuiták a protestánsokkal, de ál­talában a magyarokkal is elkövettek.” Bethlen nemcsak a protestánsokat, hanem az egész magyarságnak legnagyobb oltalmazója, védője volt. Uralkodása alatt minden vallásfe­lekezet egyforma jogokat élvez, szabadon gya­korolhatja és élheti vallásos hitét és meggyőző­dését. Testvéri egyetértésben és békességben élnek együtt a különböző vallásfelekezetek és építik a nemzet szebb és boldogabb jövendőjét. A nagy református fejedelem alatt Erdély arany­korát éli. Ez az aránylag kicsiny ország világ- hatalmi tényező lesz. A Kelet és Nyugat eme vihar sarkán őrtálló és hősiesen küzdő magyar-

Next

/
Oldalképek
Tartalom