Fraternity-Testvériség, 1955 (33. évfolyam, 1-12. szám)
1955-05-01 / 5. szám
TESTYÉEISÉO 13 — Borshy Kerekes György rovata — BUJDOSÓ MAGYAR ÜZENETE Messze földön árva osrzág, Sírva vágyom vissza Hozzád. Ott ragyogott a nap reám, Ott ölelt az én jó anyám: Isten áldjon, Édes Hazám! Bejártam a nagy világot, A kenyerem könnytől ázott; Bánat gyötör mély éjszakán: Mért vagy árva, drága hazám, Egyetlenegy édes-anyám?! Sebeimre nincsen gyógyír, Szivembe vág minden uj hir. Mig a hajnalt vágyva várom, Elkerül az édes álom. Beh hosszú a bujdosásom! Uj hazámból imádkozva, Áldást küldök otthonomra. Ha bánatom már nem birom, Itt borul rám majd a sirom . . . . . . E levelet azért írom. Milwaukee, Wis. Karizs József LEVÉL MAGYAR ÜGYBEN Kállay Miklós, a jelenleg New Yorkban élő volt magyar miniszterelnök, mint az ott működő Magyar Nemzeti Bizottmány tagja néhány héttel ezelőtt a fenti címen mimeografált körlevelet bocsátott ki nyilván azokhoz, akikről az emigráns magyar politika iránti érdeklődést feltételezi. A levél célja az, hogy tárgyilagos felvilágosítást adjon és kellő megértést teremtsen a Bizottmány összetétele és működési metódusa felől. Az emigráns sajtóban láttunk már néhány hozzászólást A számvevői ügyosztály munkálatait ez évben is kifogástalanul végezték — a számvevő felügyelete alatt — Ujfalusy Gábor főkönyvelő, Garanyi Dezső, Boldizsár Ildikó, Kalassay Sárika az osztályok jelentéseinek feldolgozásánál és Kakuk Lajos az addresso- graph rendszer gépeinek kezelésénél. — Mellettük köszönet illeti mindazon külső munkatársainkat, akik osztályaink ügyeit intézvén, vállalt kötelességeiknek mindig híven tettek eleget s nagy mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy Egyesületünk az elmúlt esztendőben is, Isten segítségével, kielégítő eredményeket mutathatott fel. VASVÁRY ÖDÖN, számvevő. a körlevélhez s azokból sajnos azt kellett észrevennünk, hogy a különböző frakciók közötti ellentétek elsimításában a körlevél nem igen érte el a kívánt hatást. Úgy látszik az elmúlt tiz esztendő vagy még túl kevés vagy már túl sok ahoz, hogy józanitó hatásával a frakciókat a belpolitikai ellentétek területéről elvonva az emigrációt egységesen tudja az egyedül kívánatos külpolitikai egység vonalára állítani. Ez az oka többek között annak is, hogy a Bizottmány a régi bevándorolt amerikai magyarság kezdeti rokon- szenvét elveszítette vagy legjobb esetben is elközöm- bösitette magával szemben anélkül, hogy az uj emig- rációs magyarság elismerését és támogatását sikerült volna megszereznie. Abban ugyan minden emigráns irányzat megegyezik, hogy a szabad magyarság képviseletét ellátó Bizottmányra szükség van, annak összetétele tekintetében azonban a harmónia a közel jövőben aligha várható. Ez viszont az emigránsok belső ügye. Ebben Ítélő bírónak lenni nem tartozhatik a régi bevándorolt magyarság tisztei közé. A mi szerepünk majd ott következhetik el, amikor a maga belső egységét megteremtett emigráció mögé, mellé vagy fölé a magunk milliós amerikai polgár tömegével odaállhatunk segítségül megteremteni a független és szabad uj Magyarországot. SZÖVETSÉGÜNK MUNKÁJA Az Amerikai Magyar Szövetség, amelynek Egyesületünk az újjászervezés óta legkitartóbb és legtöbb anyagi hozzájárulást és legnagyobb erkölcsi támogatást nyújtó tagja, teljes lendülettel végzi egyetemes magyar érdekeket védő munkáját. Ennek megnyilvánulásai során legutóbb például beadványt intézett külügyminisztériumunkhoz, nyomatékosan kérve azt, hogy az osztrák béketárgyalásból folyólag a nagyhatalmak mentesítsék Magyarországot a szovjet katonai megszállás alól s ne engedjék azt, hogy az orosz barbarizmus elől menekült magyarok kiadatását a Szovjet Ausztriától kierőszakolhassa. — A másik jelentős lépése a Szövetségnek Kováts Mihály, az amerikai függetlenségi háború magyar hőse emlékének törvényhozási utón való megörökítésére vonatkozik. Ezen a téren a helyzet e sorok írásakor az, hogy Prescott Bush, connecticuti szenátor, Ntü. Böszörményi István, bridgeporti református lelkész kérésére egy törvényjavaslatot nyújtott be, amit a szenátus már el is fogadott s amely szerint “az Egyesült Államok törvényhozásának mindkét háza hatalmazza fel az Egyesült Államok elnökét, hogy május 11-ikét Kováts Mihály ezredes emlékére országos ünneppé proklamálja. E napon valamennyi állami épületre Kováts Mihály emlékére tűzzék ki az amerikai zászlót és szólítsa fel az elnök az iskolákat és templomokat, hogy megfelelő ünnepség keretében emlékezzenek meg az 1779-ben hősi halált halt ezredes parancsnokról. "NE LEGYEN TÖBB HÁBORÚ" Ezen a címen egy aránylag “uj amerikás” népi iró jelentkezik első könyvével a mi gyér piacunkon. Nem nagy igényekkel és nem kevés őszinteséggel. Az Írói alkotáshoz kapcsolódó belső kényszeren kívül, mint őmaga írja “első sorban azért írtam ezt a könyvet, mert a saját fajtám biztatott erre. Olyan embertől, közülök származó, a vérünkből való vér, a szivünkhöz közelálló iró könyvéből akarják megtudni az igazságot a szülőhazánkban végbement dolgokról. Ezért született meg ez a könyv.” Egyszerű könyv, egyszerű emberek számára. Legnagyobb értéke keresetlen őszintesége,
