Fraternity-Testvériség, 1955 (33. évfolyam, 1-12. szám)
1955-01-01 / 1. szám
8 TESTVÉRISÉG Ennek alapján Egyesületünk arany, ezüst és bronz érdemrendjét és a melléjük kitűzött készpénz dijakat a következő munkatársaink nyerték: Kanócz János, Fairport Harbor, Ohio. Veszprémi Géza, Dearborn, Mich. özv. Dr. Vincze Károlyné, Perth Amboy, N. J. Medgyesi Géza, Carteret, N. J. Amidőn úgy nekik, mint a sikerült versenyben résztvett többi szorgalmas munkatársainknak is köszö- netünket és elismerésünket nyilvánítjuk, csatoljuk ehez Király Imre pénztárnokunk háláját is, aki boldognak érzi magát, hogy nevezetes évfordulója is alkalmat adhatott az Egyesületünk továbbfejlesztését szolgáló munkára. VÁLSÁG MAGYARORSZÁGON A magyarországi kommunista rezsim olyan súlyos gazdasági válságba került, hogy ennek hatása alatt az ellenállás még jobban megerősödött. A helyzet az, hogy az uj szakasz Magyarországon is, csakúgy mint a többi csatlósállamban, a túlzott iparosítás mérséklésére és a nép legnyomasztóbb igényeinek a kielégítésére törekszik. A kommunista bürokrácia és bizonyos gazdasági alaptények azonban akadályozzák az uj szakasz politikájának az érvényesülését. A szovjetblokkban uralkodó gazdasági káosz sztallinisták vezetése alatt alakult ki, ezek a helyi kommunista vezetők azonban nemrég azt a parancsot kapták — nyilván Moszkvából — hogy módszereiken változtatniok kell. Ennek ellenére úgy látszik, hogy Magyarországon is és másutt is kommunisták soraiban valóságos “földalatti összeesküvés” jött létre az uj szakasz poliltikája ellen. Ilyen körülmények közt különösen figyelmet érdemelnek azok a hírek, amelyeket Budapestről érkező utasok hoznak magukkal Nyugatra. Ezek az emberek arról számolnak be, hogy a Magyarorrszág felé megindult léggömb-akció az egész országban mély benyomást keltett. Az akciót tudvalévőén a “Szabadságért való Keresztes hadjárat” szervezte meg és ennek során más röplapokkal együtt egy kisformátumu 10 oldalas újságot is küldenek Magyar- országra. Ez az időszaki lap “Szabad Magyarország” címmel jelenik meg és a lap befolyása máris megmutatkozik annyiban, hogy a magyar nép fokozódó bátorsággal követeli az alapvető emberi szabadságjogok, úgymint a szólásszabadság, a gyülekezési szabadság, a földmagántulajdon és a szakszervezeti önkormányzat biztosítását, valamint az életszínvonal emelését, a lakás- viszonyok megjavítását és a vallásszabadság érvényesítését. Ilyenformán a léggömb-akció, amelyet az éjjelnappal működő Szabad Európa Rádió is alátámaszt, a szabad sajtó újjáéledését jelenti Magyarországon és igy ad hangot a némaságra Ítélt magyar nép vágyainak és gondolatainak. Hogy ez milyen súlyos gondot okoz a rezsimnek, azt a kommunista sajtó magatartása is mutatja. A magyarországi lapok dühösen támadják a röplapokat és azt állítják, hogy a léggömb-akció révén Amerika “beavatkozik” a csatlósállamok belügyeibe. A budapesti kormány jegyzékben protestált a röplapok ellen, az Egyesült Államok kormánya azonban a tiltakozást elutasította. Az amerikai külügyminisztérium megállapította, hogy a léggömb-akciót amerikai magán- eberektől fenntartott intézmény indította meg és hogy a röplapok “csupán azt javasolják, hogy Magyarország népe törvényes eszközök alkalmazásával érvényesítse azokat a jogokat, amelyeket az alkotmány elméletileg biztosit a számára és amelyek közül sokat a békeszerződés is kifejezetten garantál.” (F. E. P.) MAGUNKRÓL — TESTVÉREINKNEK Ebben a rovatban Eszenyi László központi hivatalnokunk, aki 1950 óta dolgozik a titkári hivatalban, sorozatosan fogja ismertetni azokat a tudnivalókat és problémákat, amelyek általában a biztosításokkal s közelebbről uj formáinkkal kapcsolatban felmerülnek. (Szerk.) “Magunkról — Testvéreinknek” uj rovat a Testvériség hasábjain, mely régi kivánalmakat kiván kielégíteni. Vezér testületünk egyik határozata írja elő uj biztosítási módozatainknak hivatalos lapunkban való ismertetését, de ettől függetlenül is e rovat megnyitására ösztökél testvéreink levélben és élőszóban hozzánk érkező érdeklődése. A felmerülő kérdéseket a titkári hivatal eddig mindig egyénenként válaszolt meg annak az érdeklődőnek, aki hozzánk fordult. Sok éves tapasztalatunk azt mutatja azonban, hogy a felvetett problémák között nagy számmal akad azonos természetű és általános érdekű, melyeknek lapunkban való tárgyalása nemcsak az olvasók szempontjából kívánatos, hanem a központ egyre súlyosbodó közigazgatási munkájának tehermentesítését is célozza. Cikksorozatunk első részében érvényben lévő biztosítási módozataink ismertetése során arra az általános és magától értetődő kérdésre igyekszünk egyidejűleg választ adni, hogy a különböző élet- és vagyoni viszonyok között élő testvéreinknek, milyen módozat a legmegfelelőbb és legkifizetőbb. Később meg fogunk világítani számos olyan részletet, melyek mind okmányainkban, mind pedig Alapszabályainkban le vannak ugyan fektetve, de itt részletezni nem kívánt emberi okokból azok nem mindegyike tekinthető közismertnek. Mert ugye nem mindegyikünk olvasta már el három nagy gépelt oldalt kitevő okmányának meglehetősen bonyolult nyelvezetű szövegét s ha igen akkor még mindig tisztelettel ajánlom e sorok követését, hátha valami félreértődött a sok betű között. Néhány biztosítási tévhit Mielőtt módozataink részletes megbészélésé- be belefognék, nem mulaszthatom el azt, hogy rávilágítsak néhány sajnos még mindig közkeletű tévhiedelemre a biztosítás területén. Azon a legelemibben már hál’Istennek túljutottunk, mely szerint magát a biztosítás szükségességet teszik kérdésessé. Leginkább az újonnan érkezettek soraiban akadtak olyanok, akik ezt a nem minden alap nélkül való idegenkedést még hazulról hozták magukkal, de az a szép szám, amellyel uj amerikás testvéreink tagjaink sorába léptek s az a dicséretes munka, amivel olyan sok helyen egyesületi életünkben (Folytatás a 10-ik oldalon)
