Fraternity-Testvériség, 1955 (33. évfolyam, 1-12. szám)
1955-04-01 / 4. szám
10 TESTVÉRISÉG fölött Istennek azt a boldogságot, hogy egy boldogtalan nemzet, a magyar, tagjává teremtett.” Az akroni magyarok nemes célja az volt, hogy ün- nepökön Reményit tiszteljék meg, a jubileum figyelmes megrendezésével azonban tisztességet szereztek saját maguknak is és egyben példát mutattak arra is, hogyan lehet és hogyan kellene másütt is méltánylást és sze- retetet mutatni azokkal szemben, akik egyre jobban el- közönyösülő amerikai magyar közéletünkben, a magyar kulturális lelkiismeret igazi “szellemi ember” számára leküzdhetetlen belső kényszere alatt, még mindig tudnak és mernek magyarnak lenni. SZENÁTUSI HATÁROZAT Az Egyesült Államok törvényhozásának hatalmas washingtoni palotájában, a Capitol üléstermében Irving McNeil Ives newyorki szenátor egyhangú felsőházi határozatot olvasott ott fel abból az alkalomból, hogy most tiz éve került az utolsó magyarországi falu is orosz megszállás alá. Ebből a határozatból emeljük ki a következőket: “Rendkivül időszerű, hogy valamennyi magyar származású amerikai testvérünkkel együtt megemlékezzünk annak tizedik évfordulójáról, hogy Magyarország egész területe a szovjet invázió dicstelen uralma alá került. A szabad világ sohasem fog belenyugodni abba, hogy ennek a vitéz népnek a könyörtelen leigázása megtorlás nélkül maradjon. Az Egyesült Államok és Magyarország népe közötti baráti kötelékeket több, mint száz évvel ezelőtt Kossuth Lajos alapozta meg, népmilliókat felrázó kőrútjával. Ez a barátság Amerika és a magyarság között nem csupán fennáll, hanem erősebb és tartósabb, mint valaha. Szivvel-lélekkel együtt vagyunk a magyar néppel az istentelen kommunizmus imperializmusával vivott harcában. Valamennyi amerikai imájához csatlakozunk itt a Szenátusban a derék magyar nemzet mielőbbi felszabadítása érdekében.” VETŐ PÜSPÖK BESZÉDE Miért, miért nem, a Testvériség legutóbb abban a nem is kétesértékü “kitüntetésben” részesült, hogy a washingtoni moszkovita magyar követség megküldötte számunkra Dr. Vető Lajos magyarországi lutheránus püspöknek az úgynevezett “felszabadulás” tizedik évfordulóján mondott beszédét. Megkíséreltük ugyan valami újat vagy érdemlegeset fedezni fel a beszédben, de minden erre irányuló törekvésünk meddőnek bizonyullt. Mert a beszéd semmi más, mint a vörös propaganda által száj- barágott s már az undorral határos unalomig ismert szólamok szajkózása, tarkítva az ugyancsak szokásos történelem hamisítási próbálkozásokkal. Hogy pedig az Egyház, mint Vető állítja, hogyan lehet a kommunista államvezetésből kiáradó “erkölcsi erőnek” tanúbizonysága: az már a humor körébe tartozik. Azt az “erkölcsi” erőt ugyanis már túlságosan jól ismerjük a vasfüggöny innenső oldalán is. Kár tehát az erőlködésért. De ha már megtiszteltettünk a beszéd megküldése által, hadd ajánljuk a püspök figyelmébe a következő bibliai igéket: “A csalárdnak eszközei csalárdak, ő álnokságot tervei, hogy elveszítse az alázatosakat hazug beszéddel, ha a szegény igazat szólana is. Kevés idő múltán megháborodtok ti elbizakodottak, mert elvész a szüret és gyümölcsszedés sem lesz.” (Ezs. 32:7-10) Mert, aki akarja az életet szeretni, jó napokat látni, tiltsa meg nyelvét a gonosztól és ajkait, hogy ne szóljanak álnokságot. (I. Péter 10) NŐK MUNKÁJA Az amerikai munkaügyi minisztérium a nők kenyérkereső foglalkozásáról külön statisztikát készít. Bár a dolgozó férfiak száma még mindig jóval több mint a nőké, az utóbbiak mind nagyobb számban vonulnak fel a munkafronton. Nem veszik el a férfiak kenyerét, hanem a saját ügyességükkel és készségükkel emelik családjuk életszínvonalát és hozzájárulnak közgazdaságunk előnyös kifejlődéséhez. A kormány könyvecskét adott ki “Changes In Women’s Occupations, 1940-1950”, amelyhez hasonlót megint csak az 1960-as népszámlálás adatainak feldolgozása után fognak elkészíteni. A munkaügyi minisztérium szerint, a felsorolt 446 amerikai foglalkozási ág mindegyikében nők is dolgoznak. A nők száma körülbelül húsz olyan szakmában szaporodott, amelyet általában véve nem tekintenek “női munkának”. így például több építész, vegyész, fogorvos, mérnök, ügyvéd, biró, orvos és sebész van ma, mint azelőtt. Több rajzoló, rádió-kezelő, sport-tanitó tartozik a gyengébb nemhez most, mint az előző évtizedben. A legnagyobb számszerű szaporulat természetesen azokon a foglalkozásokon belül állott elő, amelyeket főleg nők töltenek be. Az 1940-1950-es évtized kétmillióval növelte a női iroda-munkások számát. A titkárnők, gyors- és gépirónők száma magában véve félmillióval emelkedett. A gyári munkásnők száma különösen a ruhaiparban, a tisztitó üzemekben és villamos telepeken szaporodott meg. Ezzel szemben 300,000-el csökkent a női háztartási alkalmazottak száma; 200,000-el kevesebb házvezetőnő, és 100,000-el kevesebb mosónő van most, A nők foglalkozási szakmájában előállott változások arra mutatnak, hogy a női munkások gazdasági helyzete javulóban van s mindjobban leküzdik a vállalkozók ellenállását a nők alkalmazása terén. (C. C.) NEMZETISÉGI CÍMTÁR A clevelandi közönség értékes könyvvel gazdagodott, amely a város 46 különböző nemzetiségi csoportjának összes egyházait, égyleteit és egyéb szervezeteit felsorolja és más útmutatással is szolgál a kereskedelmi vállalatoknak. Több mint 2000 szervezet cime foglaltatik az “All Nationalities Directory”-ban, amely egy negyedszázad kutató munkájának az eredménye. A könyvet Theodore Andrica állította össze, aki a CLEVELAND PRESS-nek sok év óta nemzetiségi szerkesztője. A kiadást a Cleveland Press és a Folk Arts Association pénzügyi támogatása tette lehetővé. Cleveland nemzetközi város, mint az Egyesült Államok legtöbb nagy városa. Lakosainak 15%-a (pontosan 32,799 ember) külföldön született, az 1950-es népszámlálás adatai szerint. A másodgenerációs clevelandiak száma (akik Amerikában születtek ugyan, de szüleik közül legalább az egyik külföldön) körülbelül 300,000-re rúg. Minden nemzetiségi csoport egyházai, társadalmi, kulturális és politikai egyesületei, klubbházai, hírlapjai, folyóiratai és rádió órái megtalálhatók a könyvben. Nemcsak a szervezetnek, hanem a legfőbb vezetőknek pontos cime is a telefonszámmal együtt szerepel az útmutatóban. A címtár felsorolja a nemzeti és egyházi ünnepeket, évfordulókat és a nemzetiségi és nyelvi csoportok egyéb fontosabb eseményeit, (c. c.)
