Fraternity-Testvériség, 1954 (32. évfolyam, 1-12. szám)

1954-11-01 / 11. szám

10

TESTVÉRISÉG

történet tanárának a három költőről Írott kitűnő tanulmányát a közeljövőben, lehetőleg még ez év folyamán megjelentetni. Némi aktualitást is ad az a körülmény, hogy 1954 és 1955-ben négyszázadik évfordulója van Balassa születésének, 150. évfordulója Csokonay születésének s 290. évfordulója Zrínyi halálának. Reményi irásmüvészetét nem kell dicsérőleg ismertetnünk. Erről tanúságot tett sorozatunk első megjelent kötete, mely Petőfi tanulmányát közölte. Ez a tömörre fogott három tanulmány természetesen angol nyelven jelenik meg. A kötetben a három költő arcképén kívül közöljük a szerző rövid életrajzát is, arcképpel együtt. Első két kiadványunkat az ilyen természetű kiadványokat szerető közönség meleg érdeklődéssel fogadta. Reméljük, hogy ez is hasonló fogadtatásra talál. Úgy az eddigi, mint az ezután megjelenő kötetekkel, természetesen, ellátjuk az amerikai könyvtárakat s megküldjük azokat ismertetés céljából úgy az angol, mint magyar nyelven megjelenő irodalmi folyóiratoknak is.

POCAHONTAS

Lehet, hogy kevesen ismerik ezt a nevet olvasóink közül, pedig az amerikai történelem egyik legrokonszenvesebb és legromantikusabb alakja. A történelmi hagyomány szerint Powhatan' indián törzsfőnök különös szépségű leánya volt Pocahontas, aki egy bizonyos John Smith nevű, apja fogságába került angol kapitányt, regényes körülmények között a haláltól mentett meg s később is figyelmeztette az ellene szőtt összeesküvésre. Története először az 1624-ben megjelent Generali Historie cimü kiadványában jelent meg. Pocahontas volt az első, aki törzséből a keresztyén hitre tért s akit Angliában, mint egy indián “császár” leányát ünnepeltek. Angol férfihez ment feleségül s ebből a házasságból származott fiához vezetik vissza családi hagyományaikat a virginiai Guy, Roberts, El- bridge, Randolph és Bolling családok. Ez utóbbinak egyik leszármazottja Edith Bolling Galt 1915-ben Woodrow Wilson elnök felesége lett s ma is egyik vezető tagja a washingtoni társaságnak. Pocahontas hercegnő életének egyik jelenetéről érdekes kép disziti a Capitol kupola csarnokát s egy másik pedig a Fehér Ház megbecsült dísze. Ennek az indián leánynak története ihlette meg Szabó László ismert amerikai magyar költőnket, aki remekbe készült elbeszélő költeményt irt róla. Szabót nem kell bemutatni a mi olvasó-közönségünknek. Csaknem félszázada szolgál már itt közöttünk, mint református lelkész, akinek számos verskötetén felül a “Hun Király” után 1932-ben megjelent “Csaba Királyfi” c. hun regéje, mint Arany János “Buda Halála” c. müvének folytatása és befejezése átütő irodalmi sikert aratott. Örülünk annak, hogy most Pocahontasát jelentethetjük meg, mely mint amerikai tárgyú elbeszélő költői mű, érdekességén felül még egyedülálló is a maga nemében. Ez a kötetünk is képekkel s a szerző életrajzával jelenik meg.

^Tf^^nrirBTriroTTirBinroirTinnnrirrirrBTroTnnr^

1° POLGÁROSODÓK FIGYELMÉBE! %

o Az Amerikai Magyar Szövetség bárkinek o ® készséggel nyújt felvilágosítást és díjtalanul küld ° o tájékoztató könyvecskéket, melyből az amerikai => ° alkotmányról, törvényekről stb. szükséges tudni- ° ° valókat elsajátíthatják. Megfelelő számú jelent- ° o kező esetén a polgárosodásra vonatkozó legfon- o ° tosabb tudnivalók magyarnyelvű fordítását is ° r elkészíti az AMSz, melynek uj cime: Mills Bldg., o ó (Room 614), N. W., Washington 6, D. C. ®

°JUULSUULSLSLSUUUUiJLOJ!JULOJUL!UlJlJUULSLBJLJL!LkluUL>

RÁKÓCZI BÉLYEGEK

Mire e sorok az olvasó kezébe kerülnek, alighanem ott vannak már az Amerikai Magyar Szövetségnek ezévi karácsonyi bélyege is. A sikerült bélyegek szimbolikus háttérben II. Rákóczi Ferencet ábrázolják annak emlékére, hogy most van 250. évfordulója a Habsburgok elleni, a szabadságharcot bejelentő Rákóczi kiáltvány megjelenésének, amit annak idején a nyugat-európai templomajtókra szögeztek fel. A bélyeg ihletett müvészetü rajza Koszorús Gabriella festőmü- vésznö értékes munkája. Az idén mind a négy országos jellegű testvérsegitő egyesületünk s közöttük természetesen mi is, megküldöttünk tagjainkhoz egy-egy sorozatot a bélyegből, a Szövetség fontos magyar munkájára való adakozási felhívásunkkal együtt. Jó lélekkel reméljjük, hogy fehivásunk most is nyitott szivekre talál. “Magyarország sebei” most is úgy vérzenek, mint 250 esztendővel ezelőtt, s ha a sebeket “Istennel a hazáért és a szabadságért” küzdenünk kell mindenütt és minden alkalommal. A bélyeg használata jó módja annak, hogy a magyarság nagy tragédiájára irányítsuk a külső világ figyelmét s mi magunk is megerősödj ünk harcrakészségünkben.

AKIKET LEÍRTAK

Daróczy Sándor, Egyesületünk egyik alelnöke Írja a Magyar Egyház cimü folyóirat egyik legutóbbi számában:

A csonkamagyarországi és (amennyire lehet) az utódállamokbeli református egyházak életét évtizedek óta figyelemmel kisérem. A két háború közötti egyházi lapok tisztába voltak vele, hogy magyar református vonatkozásban a világ nem végződik Hegyeshalomnál, sem Szobnál, sem Kürtösnél, sem pedig Gyékényesnél. Kölcsönösen közölték egymás híreit, sőt még a nyugateurópai és tengeren túli magyar reformátusok ügyeivel való foglalkozásra is szántak időként teret. Nem mindig hozzáértéssel, néha talán nem is jóindulattal, de számon tartottak bennünket. Megvolt a magyar református ökumenicitás: a hitben együvé tartozás érzése. Meglett volna ez a második hábaru után is, ha moszkvai parancsra odaáti atyánkfiái le nem írnak bennünket. Évek óta csak az “Az Út” nevű országos református hetilapot látom s néha a “Református Egy- ház”-at, a hivatalos lapot, azután a “Hungarian Church Press”-t, a magyararszági protestánsok angol nyelvű újságát s újabban a “Bulletin Catholique Hongorois”-t, a magyar római kathólikusok folyóiratát. Ezekben az újságokban mindenről van szó, csak azokról a magyar keresztyénekről nem, akik a csonkaország határain túl élnek. A felső-magyarországi reformátusságra ugyan elvétve történik némi utalás, de a többi elszakitott területen élőkre kiváltképen pedig a tengeren tuliakra soha. Az “Az Út” például tele van ökumenével, az egyetemes Egyház ügyeivel, de a határokon túli magyar reformátusokról egyszerűen nem vesz tudomást. Nem bírálunk, csak regisztrálunk. Moszkva cári, vagy stalini, vagy malenkovi, vagy akármilyen cimke alatt is elsősorban sláv és célja a magyarság szétporlasztása. Nos, ha a vasfüggöny mögöttieknek tilos az egymás dolgaival való törődés, nékünk nem tilos. Mi az egész világ magyar reformátusságát számon tartjuk. Hittestvéreink nekünk egyformán drágák akár Európában, a két Amerikában, vagy Ausztráliában éljenek. A csonkamagyarországiakat pedig megértjük. Rajta leszünk, hogy amit ők nem tehetnek meg, megtegye a Szabad Magyar Reformátusok Világszövetsége.