Fraternity-Testvériség, 1954 (32. évfolyam, 1-12. szám)

1954-11-01 / 11. szám

10 TESTVÉRISÉG történet tanárának a három költőről Írott kitűnő tanul­mányát a közeljövőben, lehetőleg még ez év folyamán megjelentetni. Némi aktualitást is ad az a körülmény, hogy 1954 és 1955-ben négyszázadik évfordulója van Balassa születésének, 150. évfordulója Csokonay szü­letésének s 290. évfordulója Zrínyi halálának. Reményi irásmüvészetét nem kell dicsérőleg ismertetnünk. Er­ről tanúságot tett sorozatunk első megjelent kötete, mely Petőfi tanulmányát közölte. Ez a tömörre fogott három tanulmány természetesen angol nyelven jelenik meg. A kötetben a három költő arcképén kívül kö­zöljük a szerző rövid életrajzát is, arcképpel együtt. Első két kiadványunkat az ilyen természetű kiadvá­nyokat szerető közönség meleg érdeklődéssel fogadta. Reméljük, hogy ez is hasonló fogadtatásra talál. Úgy az eddigi, mint az ezután megjelenő kötetekkel, ter­mészetesen, ellátjuk az amerikai könyvtárakat s meg­küldjük azokat ismertetés céljából úgy az angol, mint magyar nyelven megjelenő irodalmi folyóiratoknak is. POCAHONTAS Lehet, hogy kevesen ismerik ezt a nevet olvasóink közül, pedig az amerikai történelem egyik legrokon­szenvesebb és legromantikusabb alakja. A történelmi hagyomány szerint Powhatan' indián törzsfőnök külö­nös szépségű leánya volt Pocahontas, aki egy bizonyos John Smith nevű, apja fogságába került angol kapi­tányt, regényes körülmények között a haláltól men­tett meg s később is figyelmeztette az ellene szőtt összeesküvésre. Története először az 1624-ben megje­lent Generali Historie cimü kiadványában jelent meg. Pocahontas volt az első, aki törzséből a keresztyén hit­re tért s akit Angliában, mint egy indián “császár” leányát ünnepeltek. Angol férfihez ment feleségül s ebből a házasságból származott fiához vezetik vissza családi hagyományaikat a virginiai Guy, Roberts, El- bridge, Randolph és Bolling családok. Ez utóbbinak egyik leszármazottja Edith Bolling Galt 1915-ben Woodrow Wilson elnök felesége lett s ma is egyik ve­zető tagja a washingtoni társaságnak. Pocahontas her­cegnő életének egyik jelenetéről érdekes kép disziti a Capitol kupola csarnokát s egy másik pedig a Fehér Ház megbecsült dísze. Ennek az indián leánynak tör­ténete ihlette meg Szabó László ismert amerikai ma­gyar költőnket, aki remekbe készült elbeszélő költe­ményt irt róla. Szabót nem kell bemutatni a mi olva­só-közönségünknek. Csaknem félszázada szolgál már itt közöttünk, mint református lelkész, akinek számos verskötetén felül a “Hun Király” után 1932-ben meg­jelent “Csaba Királyfi” c. hun regéje, mint Arany Já­nos “Buda Halála” c. müvének folytatása és befejezése átütő irodalmi sikert aratott. Örülünk annak, hogy most Pocahontasát jelentethetjük meg, mely mint ame­rikai tárgyú elbeszélő költői mű, érdekességén felül még egyedülálló is a maga nemében. Ez a kötetünk is képekkel s a szerző életrajzával jelenik meg. ^Tf^^nrirBTriroTTirBinroirTinnnrirrirrBTroTnnr^ 1° POLGÁROSODÓK FIGYELMÉBE! % o Az Amerikai Magyar Szövetség bárkinek o ® készséggel nyújt felvilágosítást és díjtalanul küld ° o tájékoztató könyvecskéket, melyből az amerikai => ° alkotmányról, törvényekről stb. szükséges tudni- ° ° valókat elsajátíthatják. Megfelelő számú jelent- ° o kező esetén a polgárosodásra vonatkozó legfon- o ° tosabb tudnivalók magyarnyelvű fordítását is ° r elkészíti az AMSz, melynek uj cime: Mills Bldg., o ó (Room 614), N. W., Washington 6, D. C. ® °JUULSUULSLSLSUUUUiJLOJ!JULOJUL!UlJlJUULSLBJLJL!LkluUL> RÁKÓCZI BÉLYEGEK Mire e sorok az olvasó kezébe kerülnek, alighanem ott vannak már az Amerikai Magyar Szövetségnek ezévi karácsonyi bélyege is. A sikerült bélyegek szimbolikus háttérben II. Rákóczi Ferencet ábrázolják annak emlékére, hogy most van 250. évfordulója a Habsburgok elleni, a szabadságharcot bejelentő Rákó­czi kiáltvány megjelenésének, amit annak idején a nyugat-európai templomajtókra szögeztek fel. A bélyeg ihletett müvészetü rajza Koszorús Gabriella festőmü- vésznö értékes munkája. Az idén mind a négy orszá­gos jellegű testvérsegitő egyesületünk s közöttük ter­mészetesen mi is, megküldöttünk tagjainkhoz egy-egy sorozatot a bélyegből, a Szövetség fontos magyar mun­kájára való adakozási felhívásunkkal együtt. Jó lélek­kel reméljjük, hogy fehivásunk most is nyitott szivek­re talál. “Magyarország sebei” most is úgy vérzenek, mint 250 esztendővel ezelőtt, s ha a sebeket “Istennel a hazáért és a szabadságért” küzdenünk kell minde­nütt és minden alkalommal. A bélyeg használata jó módja annak, hogy a magyarság nagy tragédiájára irányítsuk a külső világ figyelmét s mi magunk is megerősödj ünk harcrakészségünkben. AKIKET LEÍRTAK Daróczy Sándor, Egyesületünk egyik alelnöke Írja a Magyar Egyház cimü folyóirat egyik legutóbbi szá­mában: A csonkamagyarországi és (amennyire lehet) az utódállamokbeli református egyházak életét évtizedek óta figyelemmel kisérem. A két háború közötti egyházi lapok tisztába voltak vele, hogy magyar református vonatkozásban a világ nem végződik Hegyeshalomnál, sem Szobnál, sem Kürtösnél, sem pedig Gyékényesnél. Kölcsönösen közölték egymás híreit, sőt még a nyugat­európai és tengeren túli magyar reformátusok ügyei­vel való foglalkozásra is szántak időként teret. Nem mindig hozzáértéssel, néha talán nem is jóindulattal, de számon tartottak bennünket. Megvolt a magyar református ökumenicitás: a hitben együvé tartozás érzése. Meglett volna ez a második hábaru után is, ha moszkvai parancsra odaáti atyánkfiái le nem írnak bennünket. Évek óta csak az “Az Út” nevű országos református hetilapot látom s néha a “Református Egy- ház”-at, a hivatalos lapot, azután a “Hungarian Church Press”-t, a magyararszági protestánsok angol nyelvű újságát s újabban a “Bulletin Catholique Hongorois”-t, a magyar római kathólikusok folyóiratát. Ezekben az újságokban mindenről van szó, csak azokról a magyar keresztyénekről nem, akik a csonkaország határain túl élnek. A felső-magyarországi reformátusságra ugyan elvétve történik némi utalás, de a többi elszakitott te­rületen élőkre kiváltképen pedig a tengeren tuliakra soha. Az “Az Út” például tele van ökumenével, az egyetemes Egyház ügyeivel, de a határokon túli ma­gyar reformátusokról egyszerűen nem vesz tudomást. Nem bírálunk, csak regisztrálunk. Moszkva cári, vagy stalini, vagy malenkovi, vagy akármilyen cimke alatt is elsősorban sláv és célja a magyarság szétporlasztása. Nos, ha a vasfüggöny mögöttieknek tilos az egymás dolgaival való törődés, nékünk nem tilos. Mi az egész világ magyar reformátusságát számon tartjuk. Hittest­véreink nekünk egyformán drágák akár Európában, a két Amerikában, vagy Ausztráliában éljenek. A cson­kamagyarországiakat pedig megértjük. Rajta leszünk, hogy amit ők nem tehetnek meg, megtegye a Szabad Magyar Reformátusok Világszövetsége.

Next

/
Oldalképek
Tartalom