Fraternity-Testvériség, 1954 (32. évfolyam, 1-12. szám)
1954-02-01 / 2. szám
6 TESTVÉRISÉG Történelmi évfordulók A NŐK VÁLASZTÓJOGÁNAK BEVEZETÉSE (1869. december 10.) A nők választójogának kivívására megindult mozgalom első és váratlan sikerét Wyoming Territory-ban a- ratta 1867 előtt a Mississippi folyótól nyugatra fekvő területeken még csak kevesen laktak. A Csendes Óceán felé vezető ösvények mentén igen gyér volt a népesség. 1867-ben azonban a kontinenst átszelő vasútvonal kiépítése már a mai Wyoming állam közepéig ért el és a végállomáson, Cheyenneben, napok alatt épült el a sátortábor. A letelepülők ezrei csakhamar a kongresszushoz fordultak, szervezett kormányzatért, mire 1868-ban Wyoming Territory-t a kongresszus is elismerte. Az új terület lakói képviselők megválasztására készülődtek. Egyetlen nő lakott akkor ott, Mrs. Esther Morris, aki férjét és két fiát kísérte a “vadnyugat” felé vezető úton. Elindulása előtt alkalma volt, hogy a nők szavazati jogáért küzdő szónokok egyikét meghallgassa és az eszméért lelkesülve, rábírta a wyomingi jelölteket, akik hivatalokra pályáztak, hogy megválasztásuk esetén támogassák a nők választó jogát. A jelöltek ez alkalommal meg is tartották ígéreteiket; törvényt fogadtak el a nők választójogáról, amelyet a Terület kormányzója 1869. december 10- én alá is írt. Lassanként más területek és államok is követték Wyoming példáját, de a washingtoni kongresz- szus csak 1920-ban iktatta be törvénytárunkba a női választói jogot, az egész országra kiterjedően. A BOSTONI TEAEST (1773. december 16.) Az amerikai gyarmatosok töméntelen tiltakozása között, a meghallgatásuk nélküli adókivetés ellen, a Bostoni Tea Party a legnevezetesebb. Az angol parlament 1767-ben adóval sújtotta az Amerikába irányuló tea, üveg, papír, ólom és festék behozatalt. Amikor a gyarmatosok bojkottálták az árúk behozatalát és az angol exportőrök panaszkodni kezdtek, a parlament visszaszívta a törvényt, a teára vetett adó kivételével. Bár később a tea kiviteli adóját is olyan arányban szállították le, hogy a gyarmatosok nem érezhették a behozatali adót, ez u- tóbbiak az elv elleni tiltakozásképpen eltiltották a teának Amerikába való importját, úgy hogy a teát szállító hajók kirakodás nélkül voltak kénytelenek Angliába visz- szatérni. 1773 végén mégis teával színültig telt két angol hajó futott be a bosztoni kikötőbe. Boszton népe össze- sereglett és követelte a város angol kormányzójától, a hajók visszaküldését. A kormányzó megtagadta a követelés teljesítését, mire az amerikaiak vad indiánoknak öltözve, baltákkal felfegyverkezve megrohanták éjjel a két hajót, feltörtek 343 teás ládát és tartalmukat a tengerbe szórták. Ennek a megtorlásául az angol parlament kimondotta, hogy Bosztont teljesen elzárja a tengeri forgalomtól. Ezt a határozatot tekintették az amerikaiak “tűrhetetlen cselekménynek” (idézet a Függetlenségi Nyilatkozatból), amely az amerikai forradalom kitörésére vezetett. ZARÁNDOKOK KIKÖTÉSE PLYMOUTHBAN (1620. december 21.) A Mayflower Amerikába való kikötése, amely Angliából zarándokokat hozott az Uj Világba, az amerikai történelem nevezetes eseménye. A férfiakat és nőket, akiket a hajó hozott, üldözték Angliában, mert vallási meggyőződésből a király egyházi fennhatóságát nem akarták elismerni és külön egyházba tömörültek. Az angol Nottingham környékéről először Hollandiába igyekeztek, ahol azonban néhány évig kellett tartózkodniok, míg Virginia területét Amerikában sikerült megszerezniük a- jándékképpen. 1620. szeptemberében felszedték a horgonyokat az angol Plymouth kikötőben, de a vihar a kis hajót észak felé sodorta és nem Virginiában kötöttek ki, hanem Cape Cod-on, Massachusettsben. Egy hónapig tartott, amíg kutattak megfelelő letelepedési pont után, kis csólnakokon evezve a környéken. Végre december 21- én a társaság egy csoportja termékenynek látszó helyet talált, amit később ugyancsak Plymouthnak kereszteltek el, a kiindulási pont emlékére. Az előőrsök visszatértek a jelentéssel a Mayflowerhez s a hajó most délnek fordult, átszelve a massachusettsi öblöt. Január 4-én szálltak csak ki a hajó összes utasai. Plymouth Rock az egyetlen szikla a közelben s Amerika egyik történelmi nevezetessége. FÖLDOSZTÁSRA BENYÚJTOTT ELSŐ IGÉNYLÉS (1862. december 3.) Ahogy a Mississippitől nyugatra eső vidékek megnyíltak, a bevándorlók mind hangosabban kezdték követelni, hogy a földek tulajdonjogát megadják nekik. Az amerikai kongresszus 1862-ben, a forradalom idején, az ú. n. “Homestead” törvényt szavazta meg, amelynek értelmében minden polgár és mindenki, aki polgárságot kért, 160 éker földet kaphatott saját tulajdonául, ha legalább öt évig rajta lakott és ez alatt igen alacsony bérösszeget fizetett. A törvény életbelépése napjára tehát nagy tömegek gyűltek össze a helyi földosztó hivatalok környékén, hogy bejelentsék igényeiket az ingyen földre, amelyet maguknak kijelöltek. Daniel Freeman, az unió hadseregének katonája, aki akkor ott szabadságát töltötte, a nebraskai Beatrice-ban szeretett volna letelepedni, de éppen december 31-én parancsot kapott, hogy másnap St. Louisban jelentkezzék a katonai paracsnokságnál. Szerencsére a közeli Brownsvilleban volt egy ilyen földosztó hivatal. Nehogy elkéssen, Freeman felkereste a hivatal vezetőjét 31-én, éjjel egy táncmulatságon, amit a bevándorlók rendeztek és rávette arra, hogy egy perccel éjfél után elfogadja tőle az igénylést. Az ideiglenes papírokat is elkészítették és Freeman azonnal útnak indult St. Louisba, a Homestead Act. 1. számú engedélyével a zsebében. A területet, amelyet ilyenmódon szerzett meg Freeman, 1936-ban a kormány történelmi emlék céljaira megvásárolta, hogy emlékeztessen arra, hogy az úttörő honalapítóknak a fizikai nehézségeken kívül, rengeteg más akadállyal is kellett megbirkózniok. köszönetnyilvánítás Nagy tiszteletű Elnök úr! Hálás köszönetemet óhajtom kifejezni azért a szép megnyugtató levélért, melyet hozzám intézett kedves feleségem halála alkalmával. Igazán jól estek vigasztaló sorai szomorú helyzetemben. Köszönöm a csekk gyors kiutalását is. Egy hét sem telt bele s az osztály ügykezelője kihozta nekem a segélyről szóló csekket. Nem is gondoltam, hogy ilyen hamar elintézést nyerhet egy utalás. A jó Isten áldását kérve Mindannyiukra, maradok hálás tisztelőjük: Ashford, Conn. 260. osztály. Molnár Lajos Mrs. Jones: “How did that naughty little boy of yours get hurt?” Mrs. Smith: “That good' little boy of yours hit him on the head with a rock.”
