Fraternity-Testvériség, 1954 (32. évfolyam, 1-12. szám)
1954-02-01 / 2. szám
4 TESTVÉRISÉG polgárok jó hírnevének szolgálására és a pusztulás mesgyéjén éldegélő tizmilliónyi magyar népnek a mentésére. így bizonyságot tenne arról: “A vér nem válik vízzé.” Az egész amerikai magyarság kulturális életének emelésére a múlt esztendőben elkészítette Egyesületünk a Clevelandi Magyar Kultur Kertben felállítandó szobrát néhai, próféta lelkületű Ady Endre költőnek, melyet ünnepélyesen 1954. május havában lepleznek le. $2,500.00. Kinyomatta Dr. Reményi Józsefnek angolul irt munkáját a halhatatlan Petőfiről. Ugyancsak kinyomatta Dr. Sziklay Andor által irt Koszta Márton 1848-as szabadság hős életrajzát, melyet átírtak filmre és angol hangos filmen mutatják be nagy mozgószinházakban. — Itt adott Egyesületünk emberbaráti intézményekre, családok segélyezésére, tanulmányi segélyre: $4,039.00. Az ó-hazai postai hatóságok előírásának betartásával életmentésre elküldött gyógyszert, élelmiszert, készpénz segélyt az Egyesületünk összesen 1,600 dollárért. Mindezeket pedig ebben a néhány sorban nem az Egyesületünk hiúságának legyezgeté- sére, sem dicsekedésre róttam fel, hanem ébresztőül az egész amerikai magyar származású polgárok számára. Szeretném, ha intézményeink vezetőit, az amerikai magyarság jó módú egyéneit szivén ütné a testvéri szeretet érzése s arra a tudatra ébrednének, hogy Krisztus eljövetele óta az embertestvéreket egymástól és igy a magyar testvéreket is sem tengerek, sem országhatárok mentén aknázott drót mezők nem választhatják el, mert a “Szeretet” határtalan. Ennek a Szeretetnek a közöttünk való fenntartására, ennek a Szeretetnek a jegyében való cselekvés megbizonyitására, ha csak egy dollárt is juttatnának azok, csak azok, akik minden esztendőben adnak közülünk a “Red Cross”-ra, “Boys Town’Vra, “Community Chest”-re . . . Ha igy január havában, az uj esztendő küszöbén az amerikai magyarság soraiból az Amerikai Magyar Szövetség céljaira sűrűbben jönnének az adományok, akkor amerikai magyar származású irók, festők, szobrászok müveinek megvalósítására, szegény sorsú, de tehetséges ifjaink tanulmányi segélyére és az ó- hazai, a szétszéledt magyarok mentésére is ezerannyi jutna. 1954-ben igy is lehetne! Király Imre. "THANKS" Dear Sir: I want to thank you for the immediate delivery of the insurance on my deceased husband. Thank you, also, for the letter of sympathy. Sincerely yours, Mrs. Kanocz AZ ELNÖK ÜZENI . . . ÉVRŐL-ÉVRE NŐ Ötvennyolc éve, 1896-ban, indult útjára Református Egyesületünk. Jelentéktelenül kicsi volt taglétszámban, még kisebb vagyonban. A mustármag is kicsi. De életerő van benne. Jó talajba ültetve a kicsiny mustármag terebélyes fává növekedik. Egyesületünkben is életerő volt. Az Istenbe vetett hit és a testvérszeretet lelke él benne. Ez az Egyesületünkben duzzadó örök, alkotó életerő termi meg azt, hogy évről-évre nő Egyesületünk. Nő a testvérszeretet gyakorlásában, a hit és reménység fenntartásában, úgy az egyéni, mint a közösségi amerikai magyar életre gyakorolt jótékony hatásában. Évről-évre nő vagyonban, taglétszámban. Az elmúlt évben túlhaladtuk a hat millió dollárt, túlhaladtuk a 32 ezres taglétszámot és a 34 ezres okmányszámot. Évről-évre nő a Református Egyesület nagy családja, nő és szépül otthona, áldást, segítséget nyújtó munkája. Az esztendő fordulásánál hálával gondolunk a növekedést adó Istenre és a növekedést elősegítő munkatársakra. Szívünkben meleg szeretet, elismerés él tisztviselőink, központi hivatalnokaink, kerületi szervezőink, Bethlen Otthonunk tisztviselői, munkásai, osztályaink ügykezelői, képviselőink, tagszerzőink, egyházaink, lelkipásztoraink, újságjaink és mindazok iránt, akik bármivel is hozzájárultak ahoz, hogy Egyesületünk nemcsak széjjel járhatott jót cselekedve, de az újév munkájára megerősödve, megnövekedve indulhat el. “Bátran előre a harsona zeng, Seregek Urának a zászlaja leng! Bátran előre! a nagy csata itt, győzzön az Ur ügye, győzzön a hit...!” "HETVENÖT ÉVEN FELÜL VAGYOK...." Szenvedés termeli ki a drágagyöngyöt. Az élet küzdelme, megpróbáltatása termeli ki az emberi szív legértékesebb drágagyöngyét, az együttérző szeretetet. Aki tudja, hogy mit jelent egy pár gyermekcipő megszerzésének öröme, az tud igazán együttérezni a szükségben lévőkkel. Annak szíve indul a segítő szeretetre. Ezt tapasztaljuk az élet útján. Meghatódva látjuk, hogy közösségi életünkben, egyházainkban, jótékonysági munkánkban azok segítenek kész szívvel, akiknek nem nagyon telik. Ezt látjuk megindultan Bethlen Otthonunk iránti jóindulatban is. Sok, sok testvérünk küldött ajándékot a szeretet ünnepére. Ezek között egyik ezt írja: “Ötven éve vagyok Amerikában, 75 éves elmúltam, a házacskán még mindig van adósság, de itt küldök öt dollárt az Árvaházra. Whiting, Ind.
